Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Mondák a búzakalászról

MONDÁK A BÜZAKALÁSZRÓL I. Az európai népek hagyományában széles körben ismeretesek a búza eredetéről, a búzakalászról szóló mondák. Különösen a kalász megrövidülé­sének mondái fordulnak elő rendkívül nagy területen. Berze Nagy János a ma­gyar népmesetípusok között A kalász megrövidülése (779. XXIII*) cím alatt ismerteti a magyar néprajzi irodalomban közölt változatokat. Az addigi arány­lag kevés példa évtizedek folyamán jelentősen gyarapodott. Az alábbiakban kutatásaimból számos variánst mutatok be. A helyszíni gyűjtéseim, a kérdő­íveimre kapott válaszok és a publikált példák nyomán kitűnik, hogy a búza eredetéről, a búzakalász megrövidüléséről valamilyen mondai variáns lényegé­ben az egész magyar nyelvterületen ismeretes. A monda abból az elképzelésből fakad, hogy kezdetben a búzaszáron tö­vétől hegyéig mag termett és valamilyen ok miatt csak a szár hegyén maradt meg egy maroknyi csomó, a kalász. A magyar néphagyomány a hosszú kalász megrövidülését több okkal magyarázza. A variánsok egy csoportjában a történetek valamilyen mesei állapotról szólnak, amikor az embernek csak egy barázdát kellett húznia és abban bősé­gesen megtermett számára a kenyérnekvaló. Az ember azonban telhetetlen volt. Többre vágyott és nem elégedett meg egy barázda termésével. Ezért több barázdát szántott, hogy több teremjen. Kapzsisága miatt egy felsőbb lény (isten, Jézus, angyal, ördög) megharagudott rá és csak a búzaszár hegyén ha­gyott egy maroknyi búzafejet, egy kalászt. Néhány variáns szerint azonban az isten - az előzőtől eltérően - azért haragudott meg, mert az ember sokallta a bő termést, amelyet az egy barázda adott. Megrövidítette tehát a kalászt és így már nagy munkával sem érik el az emberek a régi bőséges termést. A mondák többsége a kalász megrövidülésének okát egy asszony bűnére vezeti vissza, aki a gyermeke fenekét (piszkos kezét, ruháját stb.) lángossal (kalásszal) törülte meg. Ezen a cselekedeten Jézus, aki Szt. Péterrel a földön járt, megharagudott. A búzaszálat alul marokra fogta és kezével húzta le róla a magokat. Csak Péter kívánságára hagyott meg egy keveset a szár hegyén. Néhány variáns szerint Jézus azért nem hagyta meg a búzaszáron tövétől hegyéig a búzát, mert az emberek bűnösek, rosszak, tunyák és restek voltak. Ezért megbüntette és munkára serkentette őket. Pár változat szerint az emberek nem adtak enni a kutyáknak és a macs­káknak. Ezért a felsőbb hatalom a kalász megrövidítésével büntette meg őket. Az utóbbi variánsok minden valószínűség szerint kontamináció nyomán

Next

/
Oldalképek
Tartalom