Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Mondák Mátyás királyról

Akkor kivitte Mátyás király az urakat a gömöri hegyre a szőlőbe. Ott nagyon meredek a hegy oldala, ahol a szőlő van. Éppen kapáltak a munkások. Azt mondta nekik Mátyás, adják csak át a kapájukat az uraknak. Ö is fogott egyet: No, kapáljunk csak! A hegyről lefele kapáltatta az urakat. A nagy pohos urak majdhogynem orra estek. Megizzadtak nagyon, mert jó meleg volt. A király kérdezte, hogy „No, urak, ki érdemli meg jobban az ételt-italt?" Az urak fogadkoztak, hogy gondjuk lesz ezután a szegényekre. Megtesznek ők mindent, csak hagyják abba már a kapálást, mert nem bírják tovább. így tanította rendre az urakat Mátyás király, meg arra, hogy tiszteljék a szegényt, mert az is ember. (Elmondta: Csák András, 65 é. Rozsnyó, Gömör m.) Mátyás király meg a juhász Mátyás király felöltözött deák ruhába. Vándorolt. Gyalog ment. Mert akkor még nem volt vonat. Amikor egyszer egy erdőn ment keresztül, estefele volt az idő, hát éppen akkor hajtott egy juhász befele a tanyába. Köszönt neki, kérdezi tőle: - Tessék mondani, messzi van még ez és ez a város? - Hát, kedves öcsém, az még jól elvan. Te oda csak hajnalkor érsz. Ne indujj el éccakának idején, mert az erdőben még valami vadállat megfog. Gyere be, elhálsz itt az éccaka velőnk. - Nagyon szépen köszönöm, bácsika, ha ad helyet. - Hát hogyne adnék, sokan vótak énnálam már ilyen vándorfiúk. Jól is tartottam őket. Akkor hajtotta befele a juhokat. Esztrengára kellett hajtani, fejesre. Szólt a juhász a feleségének, hogy jöjjön esztrengára hajtani a juhokat. Ki is jött a juhász felesége, de szólt Mátyás deák: - Ne tessék jönni, majd én segítek! - No, jól teszed - mondta a juhász. - Eridj be, asszony, készíts vacsorát, jó pecsenyét, vendégünk van! Hát mikor osztán már megfejtek - Mátyás deák hajtotta a juhokat az esztrengára - bementek, leültek az asztalhoz. Azt mondja a juhász.- No, uramöcsém (mert akkor még úgy mondták), mondjad már, hogy honnan jössz te ! - Hű, bacsó gazda! Messziről gyövök én! - Honnan, uramöcsém, messziről? - Budavárról. - Budavárról? - Onnan. - Akkor te hallottál Mátyás királyról ! - Hogyne hallottam volna, a deákja vagyok! - Jaj, de szeretném én egyszer meglátni Mátyás királyt. Az igen jó ember! A szegényeknek pártját fogja. De szeretném én azt az embert látni! - Megláthassa, ha akarja! - Hogy, hogy láthatnám én meg! Hogy juthatnék én Budavárra. Hisz, nem mehetek én oda! Nekem a juhval kell lenni. - Majd elbocsát a te urad vagy két hétre - biztatta a juhászt Mátyás deák. - Majd én beszélek vele! 12' 179