Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Szokások, hiedelmek Csallóközből és Nyitra környékéről

SZOKÁSOK, HIEDELMEK CSALLÓKÖZBŐL ÉS NYITRA KÖRNYÉKÉRŐL A szomszédos népekkel együtt élő magyarok népi kultúrájának kutatása a területi elhatárolás miatt érezhetően lassabban történik, mint a hazaiaké. A nyelvhatár mentén lakó közösségek hagyományának feltárása különösen fontos, mivel népi kultúrájuk számos példát nyújt a szomszédos népekkel való kapcsolatokra, az átadás, átvétel kérdéseire, valamint a kulturális jelenségek térbeli elterjedésének megállapítására. A nyelvhatárok népi közösségei öszszekötő hidat alkotnak az ország belseje és a szomszédos, azokon keresztül pedig a távolabbi népek kultúrája között. Az idegen területekkel kapcsolódó magyarok egyrészről a magyar népi kultúra közvetítői, másrészről különböző csatornákon, áttételeken az európai kultúra fogadói, s így mintegy a magyarság bekapcsolói az európai népi kultúra áramába. Úgy gondolom, hogy határainkon túl élő magyarok néphagyományából a különböző jellegű adatok publikálása is fölöttébb hasznos, hiszen egy-egy témakör részletes, monografikus feldolgozására különböző tényezők miatt, nehezebben kerül sor. 1963-ban szlovákiai tanulmányutam során Csallóközben és Nyitra környékén gyűjtöttem folklór, elsősorban szokásokkal kapcsolatos anyagot. Csallóközben két magyar faluban, Csákányban (szlovákul: Cakany) és Eperjesen (szlovákulJahodná), Nyitra környékén pedig az ún. Zobor-alji magyar falvakban, Kolon* ban (szlovákul: Kolíhany), Ghymesen (szlovákul: Jelenec), Pogrányban (szlovákul: Pohraníce), Zsérén (szlovákul: Zirany), valamint Nyitrától délre, Nagycétényben (szlovákul : Velky Cetín) végeztem kutatómunkát. Figyelmemet elsősorban a mezőgazdasági szokásokra irányítottam, azonban kalendáris szokásokat és különböző, naptári napokhoz nem kapcsolódó hagyományt is lejegyeztem s dalokat, történeteket stb. vettem magnetofonszalagra. Az alábbiakban falunkénti csoportosításban gyűjtésem eredményéből közlök adatokat. CSÁKÁNY Mezőgazdasági szokások, hiedelmek. 1. Űjholdkor vetni tilos, mert rossz termés lesz. 2. Az elmúlt évi kukoricából 2-3 kötözetet meghagynak. A szemeket nem morzsolják le az új termésig, azért, hogy a következő évben is jó termés legyen. 3. A búzászsákban egy kevés búzát kell hagyni, mindet nem szabad megőrletni, mert a következő évben nem lesz termés. 4. Mákot pénteken kell vetni. Ha csütörtökön vetik nyüves (férges) lesz. 5. A mákvetés napszaka meghatározott: 11-12 óra között kell vetni, mert akkor annyi fej lesz egy gyükéren, ahány számot mutat az óra. 6. Némelyek hiedelme szerint mákot 1-2 óra