Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

A pásztorok megajándékozásának szokásai ünnepek alkalmával

A pásztor a bakóba tsszi a kalácsot. Dévaványa. Fotó : Schwalm Edit kaláccsal és borral ajándékozták meg a csordást. A csordás zsákot vitt magával, s abba gyűjtötte a kalácsot. A csürhés úgyszintén kapott kalácsot és bort. Előfordult, hogy a csürhés és bojtárja „egész nap" mulatott, énekelt és táncolt a legelőn. Túrkevén pünkösd reggelén, amikor a csordás elindult, ment vele a felesége vagy a gyereke, aki zsákot vitt magával. Ha a gazdák hallották, hogy dudál, kieresztették a jószágot, s a gazda vagy a gazdaasszony ment ki a kapuba, hogy átadja a fonott kalácsot. A pásztort többnyire itallal is megkínálták. A pásztor minden gazdánál ünnepet köszöntött: boldog pünkösdi ünnepet kívánt. A nem hazajáró nyájtól, Ecsegpusztáról is bementek a pásztorok az állattartóknak ünnepet köszönteni. A gulyások kiveréstol szorulásig a pusztán voltak. Pünkösdkor a bojtár kintmaradt, a gulyás pedig bement a faluba. A gazdák beinvitálták, megkínálták itallal és a gazdaasszonyok adtak neki egy duckalácsot. A pásztor ez alkalommal beszámolt az állatokról. Pünkösdkor a gazdaasszonyok bőséggel sütöttek kalácsot: ,,Na, lányom, most sok kalácsot süssünk, mert jönnek a pásztorok!" Dévaványán a nagyobb ünnepek alkalmával, húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor a pásztoroknak fonatos, duc- vagy vesekalácsot adtak. A pásztorok a nyakukba bakót (csikóbőrből vagy borjúbőrből készült tarisznyaféle) tettek. Volt, aki két bakót vitt, mert számított arra, hogy sok kalácsot kap. A meddő gulyától a pásztor vagy a bojtár bement a faluba, sorba járta a gaz-