Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)
Dramatikus játékok Nádudvaron
Cacis vagy szamaras macskára A cacizásnak vagy szamár ázásnak nevezett játékot a macskurások elsősorban a juhászok lakodalmában játszották. A jelenetnek öt szereplője volt. Két legény alakította a cacit. Egymás mögé állva elörehajlanak. A hátulsó az elsőnek megfogja a derekát. Pokróccal vagy lepedővel letakarják őket. Az elülső legény a takaró alól egy botot dug ki, amelyen egy cserépfazék az állat fejét jelképezi. Az alakítás másik módja: az alakoskodó legényeket rossz bundával takarták le. Az állat fejét rongyokkal, ruhadarabokkal alakították ki. Voltak olyan leleményes macskurások, akik az állat két nagy fülét imitáló bőr vagy posztó darabot zsinórral mozgatták. A farkát egy ócska tippanmeszelő imitálta. Az állatalakoskodókat egy legény vezette, másik kettő követte őket. Az egyik kovácslegénynek öltözött. Kék kötőt vett fel, bőrsapkát tett a fejére, kezében kalapácsot, rossz patkót tartott. Az ötödik legény a kovácsinas szerepét alakította. Ö segédkezett az állat patkolásánál. A lakodalomba a fuller engedte be őket és az ún. köszöntőverssel mutatta be a macskur ásókat, akik a szoba közepén álltak meg. Amint beléptek, már a vers előtt is és azt követően a caci iá-zott. A vezető engedélyt kért arra, hogy az állatot megpatkclhassák, mert a caci lábán meglazult a patkó és emiatt sántít. Amikor a násznagy a jelenetre megadja az engedélyt, az állatot a gazdája farral állítja a menyasszony irányába. A kovácslegény az inasával mögéje áll, hogy elkezdjék a patkolást. Az inas felemeli a caci „lábát", a kovácslegény ráhelyezi a patkót, igazgatja, ütögeti, majd hirtelen az állatot alakító legény a „patkolt" lábával nagyot rúg, taszít a kovácslegényen, aki hanyatt vágódik, lehetőleg úgy, hegy a menyasszonyhoz és a koszorúslányokhoz essen. A sikoltozás, kavarodás közben a kovácslegény lekapja a menyasszony egyik cipőjét. Magasra tartva kiáltja, hogy a menyasszony elhagyta a cipőjét, ő megtalálta és egy csókért visszaadja. A menyasszony húzódozik a kiváltástól, alkudoznak, amibe a vőlegény is bekapcsolódik, aki a cipőért sült tyúkot, kalácsot, és egy üveg bort kínál. Erre azután a kovácslegény a cipőt visszaadja a menyaszszonynak. A jelenet végén az állatot alakító két legény a takaró alól kibújik. Mindannyian isznak egy-egy pohár bort. Felköszöntik az új párt, egyet táncolnak és azután a kapott ajándékkal eltávoznak. Halottas jelenet A halottas jelenetet, a temetést parodizáló játékot főleg a fosztókák alkalmával és aratáskor az eső miatti kényszerű pihenőidőben az aratók szálláshelyén mutatták be. A tollfcsztáskor és az aratáskor játszott jelenet között némi eltérés van. Ez utóbbi alkalommal a játékban az obszcén vonások előtérbe kerülnek. Mindkét játék menetét külön-külön mutatom be. Tulajdonképpen a szobában bemutatott halottas játék a teljesebb és az valójában a temetést parodizáló szöveges jelenet. A másik variánsban csak a „halottat" mutatják be anélkül, hogy a játékban résztvevőknek meghatározott szerepük lenne, illetőleg meghatározott beszédet mondanának. Különbség még az, hogy ez utóbbiban egy legény, az előzőben egy bábu alakítja a halottat.
