Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 25. Debrecen, 1975)

Dramatikus játékok Nádudvaron

A. variáns: A szobai halottas játékot rendszerint 9 személy játsza: pap, kántor, harangozó, 2 sírásó, a halott felesége és 3 gyermeke. Öltözetük: A pap fekete szoknyát húz magára. Fehér női inget vesz fel. Vállára lehetőleg piros ágyterítőt borít, amely a palástot jelképezi. Kezében egy ócska könyv. A harangozó kifordított nadrágban és kabátban van. Kezében egy gulyakolomp, amivel harangozik. A sírásók ugyancsak kifordított ócska öltözetben vannak, arcukat bekenik. A felszerelésük ásó és lapát. A gyászoló család tagjai közül a feleség fekete ruhát vesz fel, fejét fekete kendővel borítja, arcát zsebkendővel takarja, szemét azzal törülgeti, miközben a halott felett sír, jajveszékel. A három gyermek közül kettő fiúnak, egy leánynak van öltözve. Ócska ruhában vannak. Hangosan sírnak, olykor-olykor nagyokat jaj dítanak. A ravatalon egy régi mosóteknő. Az aljára szalmát tesznek s arra helyezik a halottat: egy bábut. Ez szalmával kitömött férfiruha. A szcmfedél, amelylyel az egész ravatal le van takarva: házi szövésű ócska pokróc. A játék lefolyása: A résztvevők megállnak az ajtó előtt. A harangozó kolompol, majd bemegy a házba és a következőket mondja: - A szomszéd meghalt. El kéne temetni. Szabad-e a ravatalt behozni? A háziak rámondják: - Szabad ! Ekkor a két sírásó beviszi a szobába a koporsót. Mennek utána a halott hozzátartozói, a felesége és a három gyermeke, valamint a pap és a kántor. Körülállják a ravatalt. A hozzátartozók sírnak, jajgatnak, úgy azonban, hogy ne zavarják a pap és a kántor beszédét. A búcsúztató előtt a kántor és a pap imát mond. KANTOR: - Ettem pirítóst, de nem volt zsíros. PAP: - Glória gór ál ja a tyúkot. KÁNTOR: - Krisztina, Krisztina, te szép leány! PAP: - Ide, ide jössz már! A pap búcsúztató beszéde : Jöjjön áldás és békesség attól a nagyhatalmú Lucifertől, aki teremtette a parasztember sanyargatására a kaszát, a kapát meg a villát és mindenféle veszedelmes szerszámokat. Ennél jobb volt a gulyák, a nyájak és a kondák után a zöld mezőben heverészni és őket legeltetni. Kedves hívem, Kaszás Elek ! Hogy elbánt a halál veled! így bizony, így szokás ! Elmegy en, akit visz a nagy kaszás! Mélyen megrándulva állunk e koporsó mellett, mely takarja Kaszás Elek kihűlt tetemét. Míg élt, körülötte a szomszéd tyúkjai, kakasa nem soká kukorékolt, mert ő bekoppintotta. Gyászolja hü felesége, aki a szomszéddal lakott, A három gyermeke, akik nevetnek, hogy ő már halott. Neked Pista fiam, nem hagyok egyebet, Csak hogy az egyik határról a másikra mehetsz.