Csorba Csaba szerk.: Mészáros Károly önéletrajza (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. Debrecen, 1974)

Önéletrajz

JEGYZETEK 1. Lamartine (1790-1869) költő, reakciós politikus. 2. Perczel Mór emlékiratainak csak töredékei jelentek meg. Kéziratos anyagát őrzi a szekszárdi levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára. 3. Balásházy János: Az 1831-dik esztendei felsőmagyarországi zendülésnek történeti leírása. Pest, 1832. De Gerando Ágost: Politikai korszellem Magyarhonban a franczia forradalom óta. Pest

r 1848. 4. Dessewffy József gr. (1771-1843) művelt, tudománykedvelő főúr, író, költő. Budai Ézsaiás (1766-1841) történetíró, klasszikafilológus. A debreceni ref. kollégium tanára. Fő műve: Magyarország Históriája. Debreczen 1805-1812. Péczely József (1789-1849) tanár, történész, a MTA tagja. 1815-től a debreceni ref. kollégium történelem tanára és könyvtárosa. Fő történeti műve: A magyarok történetei Asiából kijövetel éktől fogva a mai időkig I—II. köt. Debreczen, 1837. 5. Wilbeforce, William (1759-1833) angol politikus, emberbarát. A rabszolgaság ellenes mozgalom nagy ailakja. 6. V. ö. 4. jegyzet. 7. Zsebők József orvos szentesi származású. Műve: Dissertatio continens observata clinica . . . Buda, 1827. 8. Kerekes Ferenc (1784-1850) matematikus, kémikus, biológus. A debreceni ref. kollégium tanára. Sárváry Ferenc (1808-1879) biró, jogi író, jogtanár. 9. Csengery Antal (1822-1880) reformpolitikus, publicista, közgazdász, történetíró, a MTA tagja. Lukács György (1820-1892) nemesi származású. Jogász (ügyvéd), főleg Bihar megyében működött. 1848-ban a belügyminisztériumban titkár. 10. László Alajos (1793-1878) költő. 1839-1841. Debreceni tanár. Kegyesrendi pap. 11. Székely József (1825—1895) író, költő, újságíró, levéltáros. 1847-ben szerzett ügyvédi diplomát. Részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. Molnár György (megh. 1880) az 1848-as országgyűlésen képviselő, majd kormánybiztos, 1849 után ügyvédkedett. 12. Horvát István (1784-1846) történész, a pesti egyetem tanára. A világtörténelemben mindenütt a magyarokat kereste, délibábos nyelvészkedésével meg is találta. Bizarr ötleteit már akkor is - méltán - támadták. Bajza József (1804-1858) költő, kritikus, szerkesztő, a MTA tagja, a reformkor egyik legnagyobb kritikusa és irodalomszervezője. Jósika Miklós (1794-1865) regényíró, a MTA tagja. A század első felének legjelentősebb magyar regényírója Eötvös József mellett. 13. Horváth elméleteivel kapcsolatban vö. fentieket. 14. Révai Miklós (1749-1807) költő, kiváló nyelvész. 15. Verner József (később Verney) filozófus (1785-1850-es évek). Hivatkozott műve: Philosophia morális Pestini, 1835. 16. Purgstaller (később Palotai) filozófus, pszichológus (1806-1867). Hivatkozott műve: A bölcsészet elemei I. Bevezetés és lélektan. Buda, 1843. 17. Ranolder Nep. János (1806-1875) veszprémi püspök. 1831-41. a pécsi püspöki líceum, majd 1841 és 1846 között a pesti egyetem tanára. 18. Vörösmartyhoz levelet is írt, melynek eredetijét a MTA Kézirattára őrzi."