Csorba Csaba szerk.: Mészáros Károly önéletrajza (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 22. Debrecen, 1974)

Önéletrajz

19- Gaal József (1&11-1866) író, költő, a MTA tagja. Székely családból származott, korában népszerűek voltak írásai. Gyurmán Adolf (1813-1869) újságíró, író. 20. Mátyás Flórián (1818-1904) nyelvész, történész, a MTA tagja. Autodidakta. Elsősorban forráskiadása nagy jelentőségűek. 21. Balogh Károly adta ki és szerkesztette 1843-ban a pécsi Aurorát, melyben versei is jelentek meg. A cenzúrai kéziratot az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára őrzi. 22. Xantus János (1825-1894) természetkutató, néprajzos, világutazó, a MTA lev. tagja. A pesti Botanikus Kert és Állatkert megalapítója és első igazgatója. 23. Rumy Károly (1780-1874) tanár, író, polihisztor. Igen termékeny szakíró volt. Lencsés Mihály - helyesebben Antal - (1797-1840-es évek) tevékeny mezőgazdasági szakíró volt, polihisztor. 24. Petőfi versének címe: A gyüldei ifjakhoz. Az idézet pontatlan, helyesen így hangzik: „Ti ifjak vagytok, ifjú csemeték És a férgek máris belétek hulltanak. A férges fát mi várja? rothadás! Ti hát rothadjatok . . ." A vers 1845. október 16 - november 25 között íródhatott. Petőfi összes költeményei I. köt. 1842-1845. Bp. 1851. jegyzetei szerint (421. p.) a Gyülde nov. i-i első közgyűlése idején keletkezhetett a vers. A fóúri, papi befolyás alatti „Gyűlde" reakciós ifjakhoz íródott vers kléruseMenessége miatt évtizedekig kéziratban maradt, de ettől függetlenül széles körben ismert és terjesztett volt. 25. Vida Károly (1819-1862) újságíró. 1848-ban a Figyelmező c. politikai napilap szerkesztője és kiadója volt. 26. Oroszhegyi Józsa (1822-1870) orvos, a márciusi fiatalok egyike. 1849 január-májusban a Felvidéken egy szabadcsapat vezetője majd őrnagy. 1849-ben halálra ítélték, majd kegyelemből 10 évi fogságra ítélték, - 1850-ben szabadult. Platthy István (1822-1886). 1848-49-ben honvédőmagy, majd földbirtokos. 27. Nádaskay Lajos (1816-1860) újságíró. 1843-48. a konzervatív „Honderű" segédszerkesztője ill. szerkesztője. Kjlönösen élesen támadta Petőfit. 1848-ban viszont a radikálisok táborához csatlakozott, Zerffi Gusztávval együtt szerkesztette a Der Ungar ill. a „Reform" c. lapot. Zerffi Gusztáv (1820- ?) újságíró, író Vö. Nádaskay, ill. a továbbiakban ő százados, emigrál, Később Kossuth árulója. 28. Az Egyenlőségi Társulat 1848. július elején alakult Pesten, mint radikális baloldali szervezet. Tagsága elérte az ezer főt. Mikor 1849 elején a kormány Debrecenbe tette át székhelyét, megszűnt, részben amiatt, mert tagjai többsége honvédnek állt. Az Egyenlőségi Társulat története feldolgozatlan, egyedül Spira György foglalkozott vele, de csak vázlatosan, Mészáros Károlyt nem is említve. (Spira György: Kossuth Lajos forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegekkel. Emlékkönyv Kossuth Lajos szülerésének 150. évfordulójára II. köt. Bp. 1952. 143-248 p. 29. Cabet, Étienne (1788-1856) francia utópista szocialista. „Utazás Ikariába" c. 1840-ben megjelent regényében egy eszményi kommunista társadalom utópikus rajzát adta. 30. Madarász József (1814-1915) ügyvéd, Fejér megyei képviselő a népképviseleti országgyűlésen. A Nép-Elem c. lap társszertkesztője 1848 júl 1- szept. 28. Az Egyenlőségi Társulat választmányi tagja, majd 1848. dec. 21-től elnöke. Madarász László (1811-1909) ügyvéd. 1848-ban Somogy, majd a népképviseleti országgyűlésen Fejér megye követe. A Nép-Elem társszerkesztője. Az Egyenlőségi Társulat elnöke, a Honvédelmi Bizottmány tagja, majd a rendőrség vezetője. Kállay Ödön (1815-1879) szabolcs megyei földbirtokos, főszolgabíró. Ellenzéki, Szabolcs megye képviselője volt a népképviseleti országgyűlésen. A szabadságharc bukása után halálra ítélték, 1850-ben kegyelmet kapott. 31. A „Jövő" politikai napilap, szerkesztette Ábrányi Emil, 1848. dec, 1-28. A radikális baloldal orgánuma volt, Pest feladása után megszűnt. Ábrányi Emil (1820-1850) író, publicista, lapszerkesztő, politikus. 1848-ban volt belügyminisztériumi titkár és kormánybiztos is. Pompéry János (1819-1884) író, újságíró, a MTA lev. tagja. 1848/49-ben a a belügyminisztérium titkára volt, országgyűlési képviselő.