Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

dezet hiányában nem teljesülhetett. A. képviselőtestület J.938. november 17-én 20850 pengőt irányzott elő az uj községháza építésére a telek vételárával együtt. Az épület számára Felsö-Józsa területén 3450 nj-öl területet biztositottak azzal, hogy "a község szegénységét jelképező" eddigi épület ilyen célú további fenntartása indokolatlan. Az építéshez a község államsegélyt is kért. 1939. június 5-én Szilágyi József debreceni kőműves mestert bízták meg a községháza felépítésével, aki kötelezte magát, hogy a helybeli iparosokat is alkalmazni fogja a munkálatoknál. Az uj helyiségben az első képviselőtestületi ülést 1940 március 21-én tartották, amelyen a Hajdú megyei alispán és a debreceni járás főszolgabírója is megjelentek. A községháza melletü jegyzői lakás építéséről 1943. február 23-án hoztak határozatot, s a munkálatok kivitelezésére 35.000 Ft összegű kölcsön felvétele mellett döntöttek. A harmincas években a képviselőtestület választott tagjai és az elöljáróság között nem egyszer nézeteltérések merültek fel, Többen ellentétes álláspontot képviseltek az elöljáróság javaslataival szemben, sőt 1933-ban és 1934-ben esetenkint az alispán kifejezett rendelkezéseit sem /21/ fogadta el a képviselőtestület tagságának egy része. ' Különösen nagy nézeteltérések merültek fel - mint láttuk - a két település lakosságának önálló közigazgatási szervezete, a község hovatartozása kérdésében, valamint a zárszámadások vitája során. Ezekben az években a képviselőtestületnek több bizottsága működött, amelyek ha nem is voltak minden esetben aktivak, de a tárgyalások alkalmával nem egyszer kifejezésre juttatták véleményüket. A bizottságok 1938, december 31-én az alábbiak voltak: tüzrendészeti, épitésellenőrző, elemikárbecslő, jogügyleteket tudomásul vevő, iskolai birságpénzfelosztó, községi számvizsgáló, valamint 1939. szeptember 28-a óta a honvédelmi bizottság, amely a polgári lakosságnak okozott anyagi károk megtérítésének, a beszállásolások intézésének, a katonaság részéről felmerülő igények kielégítésének ügyeivel foglalkozott. A bizottságok feladata volt a különböző természetű községi alapok felhasználásának megvizsgálása is, amelyek sorában 1939. február 29-én a háztartási, a vagyonleltár, a termény- és anyagszámadási, a testnevelési, a szegényügyi, a munkássegély, és a közigazgatási letéti alapot találjuk meg. A község vagyonának gyarapítására felhasználták a kisajátított zsidóbirtokok egy részét is. 1940. április 2l-én a képviselőtestület 50 kh területet kért Hartstein Nándor és a Böszörményi féle birtokból köztemető, agyaggödör, dögtemető, sertéslegelő, vasúti megálló, vásártér, ken-