Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950
állapította, hogy olyan egészségügyi szervezetre lenne szükség, amely "az anya- és csecsemögondozáson kivül a fertőző betegek, tuber kulotikusok, iskolás gyermekek felügyeletét, gondozását és más betegek házi ápolását, illetve oktatói és tanácsadói szolgálatot is végezne." Az elgondolás nagyvonalúan számbavette a szükségleteket, de nem számolt a végrehajtás reális lehetőségeivel, a község lakosságának vagyoni helyzetével. Maga a terv is elsősorban külső erők támogatására, többek között az Országos Egészségvédelmi Intézet segítségére támaszkodott, céljait mindenekelőtt állami erők közreműködésével és kevésbé a már működő Stefánia Szövetség révén kívánta elérni. De bármennyire alacsony összeg állt az egészségügyi ellátás rendelkezésére, mégis továbbéltek a nagyobb távlatú elképzelések. 1938. áorilis 2-án egészségház építését határozták el, amelyre 15.000 Pt-t irányoztak elő, de a község mindössze 2.000 Pt-t vállalhatott, a többit államsegéllyel kívánták előteremteni. A község rendelkezésére álló fedezetet a nemrég megteremtett Országos Palusl Szociális Alap biztosította volna, de a községi költségvetésen belül. A két hitelforrás felhasználásával már 1938. augusztus 25—én megvásárolhatták az egészségház telkét, miután a képviselőtestület az elöljáróságnak arra felhatalmazást adott. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg fejlesztették a községi tűzrendészetet; az uj tűzoltótestület parancsnokát és tisztjét Hajdú megye alispánja nevezte ki, akik 1937. április 30-án a képviselőtestület előtt letették az esküt. 1939. augusztus 24-én már két tüzoltószertár felszereléséről hoztak határozatot, az egyiket Pelső-, a másikat pedig Alsó-Józsa területén állították fel. Tényleges működésük megkezdésére 1941. november 1-én kaptak felhatalmazást a képviselőtestülettől. A községi tulajdonban lévő vagyon védelme érdekében 1938 augusztus 25-én arról is határozatot hoztak, hogy a közösségi ingatlanok értékesítése csak árverés utján oldható meg. Alsó-Józsa birtokában 2 telek volt, mig Pelső-J ózsa kezelésében állt a szentgyörgypusztai és a gazdasági továbbképző iskola telke. Ugyancsak a községrendezéssel függött össze az a határozat is, amely 1939. augusztus 24-én a Tocaó meder partjának fásításáról intézkedett, miután a legeltetés az ésszerű partvédelmet gátolja. Mindkét oldal fásításáról egyidejűleg intézkedtek. Az egyesitett és nagyközséggé átalakult közigazgatási egység mindennapi gondja volt a megfelelő' községháza hiánya. Uj községháza építésének terve már többször felmerült, de a kívánság anyagi fe—