Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

ban a községi pótadó már több mint ±59 %-os, ±935-ben pedig csaknem 161 %-os volt. I

19

! Az élet azonban minden gazdasági nehézség ellenére lassanlassan a közigazgatás területén is folyamatosan alakította ki a szükséges intézményeket. 1929. június 13—án gyógyszertár rendszeresítéséről hoztak határozatot, ezt megelőzően 1928. szeptember 14-én anya- és csecsemővédelmi intézet felállítását tartották szükségesnek, amelybe beleférne a napközi otthon és a szülőszoba; 1930-ban megerősítették a képviselőtestületi bizottságokat és a közigazgatás támogatására erőteljesebben bevonták a tömegeket, amikor megszervezték az elemi kárbecslő, az építkezési az inségakció, a számvizsgáló, a fásitási, a tüzrendészeti bizottságokat. 1930. szeptember 8-án az Országos Földműves Szövetség támogatásával és irányítása alatt gazdatitkári állást szerveztek "a gazdaközönség gazdálkodási kérdésekben való támogatása és uj termelési ágak bevezetése mellett a mezőgazdasági termeivények értékesítése" céljából. A nagyközség tevékenységének ágazatai között 1930. szeptember 8-án az alábbiakat sorolták fel: adóügyek, anyakönyvezés, iskolaügy, himlőoltási ügyek, leventeügyek, hatósági orvosi vizsgálatok, betegfuvarozás, halottkémi eljárás, temetkezési ügyek, halálesetfelvétel, hagyatéki leltározás, gyámügyek, hatósági bizonyítványok és járlatlevél ügyek, építési ügyek, községi bíráskodás, mezőrendőri ügyek, cselédkönyv ügyek, munkásigazolványok kiállítása, munkásszerződések hitelesítése, tehát a gazdasági, az iskola- és egészségpolitikai kérdések községi vonatkozásainak intézése. Mindezek a községi elöljáróságot terhelték oly mértékben, hogy 1932-ben még egy dijnokot is fel kellett venni. A hivatal normálstátusát a képviselőtestület 1935. augusztus 25-én állapította meg. De akkor már a község messzemenően megérezte a háborús gazdálkodás és a pénzromlás előszelét egy olyan területen, amelynek alig volt valamilyen ipara. Ezt tükrözte a főjegyzőnek 1933, január 27-én elhangzott bejelentése arról, hogy az elmúlt évben "a pengőforgalom nagyon megcsökkent, amellett munkaalkalmak hiánya miatt a községi lakosság pénzhez jutni nem tudott." A gazdasági világválság tehát Józsa lakosságát is sújtotta. Ennek egyik következménye volt az, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a szervezőmunkához megfelelő talajra talált. Legális szervezkedésre irányuló kérelmét a képviselőtestület 1931. december 14-én tárgyalta, de az SZDP-nek azt a bejelentését, hogy csak szervezett munkás kakaphat munkát, a főjegyző visszautasította. De ugyenezek a gazdasági és