Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

amelyek az 1886. évi 22. tc. alapján a nagyközséget megillették. A szervezési szabályrendeletet Hajdú megye törvényhatósága 415/1927 . kgy. sz alatt 1927. szeptember 30-án hagyta jóvá, a jóváhagyást az alispán 13277/1927. sz. alatt közölte a nagyközség képviselőtestületével. Ezzel az intézkedéssel a közigazgatási vita az arra illetékes törvényhatóság jóváhagyása után jogilag befejezést nyert. A továbbiakban is felmerülő nézeteltérések már nem a külön tartott tárgyalások alkalmával, hanem a nagyközség képviselőtestületi ülésén juthattak kifejezésre. Érdekes azonban, hogy néhány évig még önálló képviselőtestületi üléseket tartottak, a szervezési szabályrendeleteket nem követte uj választás, az 1927-ben megválasztott képviselőtestületi tagok továbbra is helyükön maradtak . A nagyközség uj szervezési szabályrendeletében foglalt adatok szerint a községhez tartozó terület együttesen 2131 kh-t tett ki, a lakosság lélekszáma pedig az 1920. évi népösszeirás adatai alapján ugyancsak a szervezési szabályrendelet szerint 3290 fő volt. A képviselőtestületnek 30 tagja volt, akiknek 50 %-a a legtöbb adót fizetők kö/17/ zül került ki, 50 %-át pedig 3 évenként választották. ' ' A képviselőtestület a jogalkotás forrása, annak közgyűlése az önkormányzat szerve, a községpolitikai ügyek megállapításának elvi fóruma, az általa irányított elöljáróság felügyeleti testülete és rendelkezik mindazokkal a jogokkal, amelyek a községi vagyon, költségvetés, beruházás, hitelfelhasz— nálás, kölcsönfelvétel kérdéseiben az önkormányzatot megilletik. A képviselőtestületnek van alárendelve a községi elöljáróság, amelynek elnöke a biró a korábbi hatáskörrel; helyettese a másodbiró, a végrehajtó szolgálat vezetője a főjegyző, akinek munkáját a másod-, az

( adóügyi jegyző, 6 tanácsbeli, 1 pénztáros, 1 irnok végrehajtó segiü. A községnek rendszeresített orvosi állása is volt. A birót és a másodbirót, valamint a tanácsbelieket - akiket a köznyelv esküdteknek hívott - a lakosság által kijelölt bizalmiak utján maga a választó közönség küldi az elöljáróságba, mig a jegyzőket, az orvost, az Írnokokat a /18/ képviselőtestület választja.' ' A nagyközség ténylegesen 1928. január 1-én kezdte meg működését a jóváhagyott szervezési szabályrendelet által megállapított előírásokhoz igazodóan. Költségvetése még a két korábbi kisközségre eloszlott tagolás rendjében vált érvényessé, és nem a nagyközség képviselőtestülete által beállított rendszer alapján. A község végleges elnevezése Józsa lett, bár a gyakorlaü életben a lakossága még hosszú ideig az Alsó— és Pelső-Józsa elnevezést használta.