Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

"vitális érdeke". Különösen napirendén tartották a két önálló nagyközség szervezésének gondolatát azóta, hogy a megyei törvényhatóság közgyűlésein, az állami és önkormányzati igazgatás ésszerűsítésének tárgyalásain világossá vált, hogy mind a kormányzat, mind a megye indokolatlannak tartják két szegény kisközség önállóságának további fenntartását. A kérdés szinte "a levegőben lógott" és várható volt a kormányhatóságok végleges intézkedése. Azokban az években és hónapokban felbolydult a lakosság, szűkkörű megbeszéléseken és nyilt fórumokon zajló vitatkozások során Igyekeztek tisztázni a község politikai szervezetének kérdéseit. Ezeket a hangulatokat tükrözik a képviselőtestületi jegyzőkönyvek is. Az alispánhoz küldött különféle delegációk és a többszörös vita ellenére a Hajdú negyei törvényhatóság azt a reális álláspontot foglalta el, hogy a különválásnak gazdasági fedezete nincs, de az a közigazgatás munkájának ellátása szempontjából se

m indokolt. Ezt az álláspontot az alispánnak 10.508/1924. sz. alatt kiadott rendelete is kifejezésre juttatta, amelyet Pelső-Józsa 1924. december 12-én, Alsó-Józsa pedig december 13-án - élve az önkormányzati jogkör adta lehetőséggel - visszautasítottak. Mindkét helyen leszavazták az alispán rendeletének végrehajtását és ismételten kimondották, hogy a két községnek önálló szervezeti keretek között kell élnie, mert a lakosság ezt a megoldást tartja indokoltnak. Az elöljáróság hivatali tagjai az alispán nézetét tették magukévá, miután már korábban is az együvé tartozás szükségességét vallották. A levéltári források hiányában előttünk egyelőre ismeretlen lefolyású egyeztető tárgyalások indulhattak meg a közigazgatás szervezeti kérdéseiben, melyeknek eredményeként 1925. március 8-án PelsőJózsa a korábbi határozatát megváltoztatva végül is elfogadta az alispán javaslatát a két község egyesítéséről. Néhány évnek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy a kedélyek és feltehetőleg a politikai nézeteltérések, valamint a vélt társadalmi szembenállások lecsillapíthatok legyenek. De kétségtelen, hogy az egyesülés mégis bekövetkezett és 1927. augusztus 19-én a két Józsa nagyközséggé alakult, s egyidejűleg megalkotta a nagyközség első szervezési szabályrendeletét. E szabályrendelet megszüntette a korábbi körjegyzőséget, ezzel a két képviselőtestületet és elöljáróságot, egyidejűleg meghatározta mindaaokat a teendőket, a kötelezettségek és jogok rendszerét,