Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

határozattal az a szerződés, amelyet a Hadházi Zsigmonddal a község 1924. augusztus 24-én kötött a róla elnevezett telep átvételéről; e telep adományozásának az volt a célja, hogy 197 igénylőből 120 "teljesen vagyontalan földműves, hadirokkant, hadiözvegy minden ellenszolgáltatás nélkül családi otthonhoz, megélhetéshez" jusson. A telep kialakítása több nehézséget okozott és a lakosság körében többször vitát váltott ki. A szándék valójában meg sem valósult az elképzelt formában. Hasonlóan 1925. július 25-én a község közvágóhíd építéséről döntött, mert bár korábban is volt közvágóhíd, annak használata már a közegészségügy érdekeit veszélyeztette. Az uj vágóhíd felépítése sokáig elhúzódott, A KÖZSÉGEK EGYESÍTÉSE Többször emiitettük már, hogy elsősorban Alsó-Józsa részéről szinte állandó törekvés mutatkozott az önálló nagyközség szervezésére. Arról is szó volt, hogy a körjegyzőség vezetői általában felismerték azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek a két községnek szervezeti önállósága, tehát nagyközséggé történő átminősítése esetén mindkét település lakosságát sújtanák. Az önállóság gondolatáról azonban az I. világháború után sem kívántak lemondani, főként az alsó—józsai lakosok különböző csoportjai, emiatt hosszú éveken át megismétlődött az erre való törekvés s a képviselőtestületek ülései többször éles viták szinterei voltak. Mindjárt a világháború befejezése után, 1921. április 29-én Alsó-Józsán felszínre került az a javaslat, hogy Felső-Józsától a község szakadjon el, mert az önállóság esetén "a községek igazgatása minden hátráltató körülmény nélkül.... rendes uton haladhat". A javaslat szerint a két községben 3400 fő él, amely lehetőséget adna két önálló hatáskörű nagyközség kialakítására. A javaslat kiemelte, hogy az összetartozás és a körjegyzőségi szervezet Alsó-Józsára hátrányos mindenekelőtt azért, mert a két községet rendezett ut nem köü össze, továbbá azért, mert a kifizetett fuvarok, előfogatok Alsó-Jázsánál hátrányosabban jelentkeznek. De a körjegyzői szervezet - szerintük - magának a közigazgatás menetének biztosítása szempontjából kedvezőtlen, miután az anyakönyvi ügyek elintézése, adótárgyalások, marhalevél kiállítása céljából, különféle kihallgatások, panaszok esetén az alsó-józsaiak kénytelenek a több kilométeres távolságra lévő Felső-Józsára, a körjegyzőség székhelyére menni. Ezt a határozatot május 12-én Pelső-Józsa is elfogadta, sőt október 13-án újból megerősítette azzal, hogy a településnek ez volna a