Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

árát sem tudta a község megtéríteni. 1921. augusztus 21-én a csendőrség részére az államkincstár egy épületet vett bérbe, amelynek karbantartására a képviselőtestületet, s azon keresztül a lakosságot kérte fel. A. képviselőtestületi ülésen többen a karbantartás ellen foglaltak állást azzal, hogy "csendörségre szükség nincs". A. vita után megszületett határozattal egyhangúlag leszavazták a hozzájárulást, amit a körjegyző megfellebbezett, mert szerinte a vagyonbiztonság a csendőrség jelenlétét megkövetelte. 1922. február 26-án Alsó-Józsa képviselőtestülete aZ ottani községi irodaház épületét átadta a csendőrségnek, s ettől kezdve egy ideig a biró lakásán tartották meg az üléseket, de e terhes vállalás nem sokáig tartott, mert az 1923. június 15-én tartott ülésen maga az alsó-józsai biró kijelentette, hogy tovább nem hajlandó lakószobát biztosítani a hivatali munka ellátására. Ennek alapján született meg az a határozat, hogy a csendőrséget el kell valahol helyezni, de semmiképpen sem a korábbi hivatalos helyiségekben. A szomszédos földbirtokos, Hartstein Nándor tett ígéretet a csendőrség elhelyezésére. A Tanácsköztársaság megdöntése után végrehajtott un. földreform megbolygatta a község lakosságának nagy részét. A körjegyzőt mindkét község képviselőtestületi tagjai 1922. augusztus 5-én azzal vádolták, hogy helytelenül járt el a házhelyek és a földbirtokok kiosztásánál. A körjegyző a vádat visszautasította. Mindezekkel a kérdésekkel többször is foglalkoztak, sőt a közigazgatás ügymenete nagyrészt az adó- és a földbirtokügyek tárgyalására tért ki. 1921. február 14-én Pelső-Józsán önálló adóellenőr! állást, 1922. augusztus 28-án pedig önálló adóügyi jegyzői állást szerveztek. Ezzel az év folyamán a közigazgatás szervezete bővült és a vezető körjegyzőn kivül már önálló adóügyi és önálló hatáskörű segédjegyző működött, akiknek a munkáját egy állandósított írnok, végrehajtó, valamint kezelő segítették. A közigazgatási teendőket maga a körjegyző látta el. Természetesen a közigazgatás körébe tartozó mindennapi teendőkön túlmenően a háború előtti jellegű képviselőtestületi tevékenység is kibontakozott a két Józsa területén. 1923. június 15-én PelsőJózsa képviselőtestülete községi iskola alapításáról hozott határozatot, egyidejűleg pedig megalakította az öttagú iskolaszéket; ugyancsak 1923. november 10-én mindkét község husvizsgálati szabályrendeletet hagyott jóvá. 1925. február 15-én Alsó-Józsa a "Monostor melletti füaljnyomáson szekérút" nyitásáról hozott határozatot, amelynek tervező és kivitelező munkáját Weiszman Jakab debreceni mérnökre bizta. Ebben az évben vált érvényessé az 1925. április 25-i felső-józsai képviselőtestületi