Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

tetése után megválasztott tanácsok működéséig érvényben maradt, legalább is községigazgatási vonatkozásban hatályos volt. Ennek a törvénynek elöirásai a közigazgatás minden területén szorosan megállapitották az önkormányzati jogkörök gyakorlásának módját, elvi tartalmát s ugyanakkor irányelveket rögzítettek a különböző községekben kiadásra kerülő helyi jogszabályok megalkotásához. Az 1871. évi 18. tc.-et módosító, és kiegészítő 1886. évi 22. tc. alapján a két Józsa képviselőtestülete is szervezési szabályrendeletet alkotott, Pelső-Józsa 1887. április 8.-án, Alsó-Józsa pedig április 9-én határozott az uj községi szervezetről. A szabályrendeletek szövege az önkormányzati jogkört illetően megegyezett, tehát az önkormányzat jogszabályalkotó szervének, a képviselőtestületnek és az elöljáróságnak feladatkörébe tartozó előírásokban egymástól nem tért el; a körjegyzőség székhelye továbbra is Eelső-Józsa maradt, ahol a körjegyző állandó tartózkodási helye és hivatala már másfél évtizede kialakult, s ugyanott fejlődött ki a körjegyzői feladatkör ellátásával összefüggő minden hivatali tevékenység. A községek anyagi helyzetét a szervezési szabályzatnak az a rendelkezése tárja fel, amely az elöljáróság nem függetlenített tagjai korábban megállapított "tiszti fizetésének" beszüntetéséről intézkedett, azzal a megokolással, hogy "a községnek semminemű mellékes jövedelme nincs". A határozat leszögezte, hogy az esküdti, birói és törvénybírói állásokat "érdemekben gazdag és köztiszteletben álló lakosok . . . Üszteletböl fogják elvállalni". Ez a körülmény ebben valóban lehetővé tette volna egy közszereplésre és közéleti tevékenységre, vágyó önkormányzati vezetőség kizárólag érdemek szerinti kiválasztását, de gyakorlatilag éppen a lakosság mindennapi elfoglaltsága, nehéz anyagi körülményei folytán inkább bizonyos értelmű kontraszelekció érvényesült. Az önkormányzati jogok gyakorlása a szabályrendeletek alkotásán kivül a községi ügyeknek, ezek között a háztartás, ingatlan vagyonkezelés, tőkepénzek felhasználása, üzem fenntartása, a bevételekkel való gazdálkodás, a községi adó behajtása és kezelése körüli teendőkben, jutott kifejezésre. Az önkormányzati joghatóság gyakorlásán kivül a községnek voltak igazgatási feladatai, amelyeket viszont az elöljáróság tagjai láttak el. Az igazgatás ágazatai ebben az időben már erőteljesebben kifejlődtek és szélesebb körre terjedtek, mint a megelőző évtizedben. A közös államigazgatás szervezeti formáinak kiépülésével párhuzamosan egyre nagyobb megterhelés jutott a községekre, s ezeket vállalni kellett,