Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

különben sem a felsőbb hatósági rendeleteknek

( sem a lakosság részéről felmerülő kívánságoknak nem tudott volna eleget tenni. A községi igazgatás mind az 1886. évi 22. tc, mind pedig a már idézett szervezési szabályrendelet értelmében különböző ágazatokra terjedt ki. Az igazgatási munka tartalmát változatos feladatkörök befolyásolták és azok végrehajtása során alakultak ki még kislétszámu községekben is a hivatali ügyrend különböző szervezetei. Elsődleges feladatként a belügyi igazgatás ágazatai jelentkeztek, azok sorában a lakhatási engedélyek kiadása, az illetőség megállapítása, a közrend biztosítása, a tűzrendészet, a közveszélyek, mint az árvizek, belvizek pusztításának csökkentése stb. Az kétségtelen, hogy mindezekben a kérdésekben a szükséges intézkedések irányvonalát a kormányrendeletek alapján az önkormányzati szerv, tehát a képviselőtestület állapította meg, de a végrehajtás már magukra a tisztviselőkre, elsősorban a községi körjegyzőre várt, akinek a munkáját néhány főből álló személyzet támogatta. Az igazgatási munkának ujabb ágazataihoz tartozott a közegészségügyi, állategészségügyi, gyám- és szegényügyi feladatok ellátása. Jelentkezett még egy ilyen kis községben is a földmüvelésügyi igazgatás feladatköre, amelybe beletartozott az állatvásártelep kijelölése, a járványos állatbetegségek ellenőrzése és megfékezése, a husvizsgálat stb. A két Józsán kevésbé volt jelentős az iparügyi és a kereskedelmi igazgatás, miután ipartelepek egészen elenyésző számban voltak és kereskedői jogosítvánnyal is kevesen rendelkeztek, a vásárok pedig rendszerint a közeli városokban bonyolódtak le. De ezeken kivül részben a községi elöljáróság látta el a közoktatási igazgatás munkakörét, az adó— 14 L í. • , , /12/ igazgatást es egyebeket. ' Mindezeknek a feladatoknak az összességét hatósági jogkörben a községekben, ennek megfelelően a két Józsán is a képviselőtestület közgyűlése, az elöljáróság és annak megbizásából a jegyző gyakorolta. Az 1887, évi, már hivatkozott, szervezési szabályrendelet részletezte a községi biró jogkörét, aki "a községi bíráskodás illetőségi köréhez utalt kisebb polgári peres ügyeket és a mezÖrendőri ügyeket" is ellátta. Ezt á jogkört még részletesebben szabályozta az 1910. évi községi szervezési szabályrendelet, amely mind Alsó-, mind Pelső-Józsán a külön-külön megválasztott biró jogkörébe utalta a közigazgatás menetének ellenőrzését, az ügyrend szabályos megtartásának vizsgálatát, a községi vagyon őrzését, a köztartozások behajtását, koldulási engedélyek kiadását, bizonyítványok aláírását, haszonállatok vizsgálatának megszervezését,