Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

lakossága, illetve képviselőtestülete által választott elöljárókkal történő végrehajtására, amibe azonban a főszolgabíró nagy mértékben beleszólt. A község rendelkezett saját vagyona felett, behajtotta az állami adót, de joga volt községi pótadó kivetésére is, ha ezt a megye engedélyezte. Jogkörébe tartozott és egyben kötelezettségeinek számitott a községi utak kargantartása, a közlekedési eszközök kezelése, községi iskolákról és más rokon intézményekről való gondoskodás. Ezeken túlmenően tüzren— dészeti feladatokat látott el és gondoskodott a községi rend fenntartásáról. A községi vagyont évenként leltároznia kellett és szabályos költségvetése alapján a hitelek felhasználását zárszámadásban foglalta össze. A község törzsvagyona csonkitatlanul fenntartandó volt. Mindezek a törvényen alapuló jogkörök föltétlenül módot adtak arra, hogy a két község közigazgatási életének kibontakozása akadálytalanná válhasson. E munkájában a nádudvari középső járás és a Szabolcs megyei törvényhatóság messzemenően támogatta. Az 1870-es évek közepe táján felmerült a kerületek megszüntetésének országos igénye, miután azoknak közigazgatási formája a feudalizmus korából mentődött át és a kapitalizmus viszonyai között időszerűtlenné vált. Ennek megfelelően az 1876. évi 33. tc. a hajdúkerület megszüntetéséről intézkedett, ugyanakkor szükségessé vált a kialakítandó Hajdú megye területének megállapítása, illetékességi körének rögzítése. A Belügyminisztérium 305(j4/l876. sz. rendelete foglalta magában azokat az elgondolásokat, amelyek az uj megye létrehozásának gyakorlati megvalósulását kívánták előmozdítani. Az uj megye szervezeti formája a többi megyéhez igazodott, de annak meghagyása mellett el kellett dönteni, hogy az érdekelt korábbi megyék köréből mely községek maradjanak Bihar és Szabolcs megyékben, valamint a Debrecenhez tartozó puszták egy része melyik törvényhatósághoz kerüljön. E rendelet kapcsán Szabolcs megye törvényhatósági bizottságának közgyűlése 1876. július 11-én több nézőpontból megvizsgálta - más községek mellett - a két Józsa helyzetét, de akkor még nem tudott dönteni az uj Hajdú megye és a korábbi Szabolcs megye határvonalainak kérdésében. E bizonytalanság miatt a tárgyalást július 20-ra halasztottáié/ Ugyanebben az időben, 1876. július 15-én, Debrecen város gazdasági tanácsa ugyancsak a belügyminiszteri rendeletre utalva azt az álláspontot foglalta el, hogy "a város területéhez tartozó s azzal összefüggésben álló puszták és pusztarészek részint magának a városnak, rérészint egyes polgároknak lévén birtokában, sőt neveikre is telek-