Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950

könyvezve, azok idegen birtoktól határdombokkal és árkokkal vannak elkülönítve s az 1848. évtől fogva mind rendőri, mint ujoncozási, mind közigazgatási és adózási tekintetben a városi hatóság alatt állottak és állnak", ezért nem indokolt egyes pusztáknak Debrecentől való elcsatolása. A. városi tanács ilyen pusztáknak minősitette Macsot, Gutot, és más területeket. Ugyanakkor kifejezésre juttatta azt a nézetét is, hogy "a két Józsaszentgyörgyi kertről, mint községről, mely eddig adózási és ujoncozási tekintetben e városhoz, közigazgatásilag pedig Szabolcs megyéhez tartozott", Debrecen lemond, és annak a létesítendő uj Hajdú /5/ megyéhez való kapcsolása ellen nem emel kifogást. ' Debrecen gazdasági bizottságának és egyúttal törvényhatósági közgyűlésének állásfoglalása tükrözi azt a sajátos és ellentmondásos helyzetet, amely a két Józsának történeti múltjából adódóan még az 1870 -es években is jelentkezett. Semmiféle egységes irányítás nem érvényesülhetett, mert más felügyeleti szerv foglalkozott az adózás és az újoncozás kérdésével, mint a közigazgatás ügyeivel. Mindezek folytán a józsai körjegyzőség vezető tisztségviselője és maga a két községi képviselőtestület 1876. előtt két önkormányzati szerv alárendeltségében élt. Az adót Debrecennek kellett befizetnie, mig a közigazgatás belrendészeti ügyeiben Szabolcs megyéhez tartozott. Ez a körülmény természetszerűleg indokolta, hogy "Jozsa Szent Györgyre" sem Debrecen, sem Szabolcs megye ne tartson igényt, hanem azt minden ellentállás nélkül az uj Hajdú megyéhez csatoltassa. Szabolcs megye 1876. július 20-án tartott közgyűlésén fájdalommal állapították meg, hogy Hajdú megye megszervezése "a százados éveken keresztül megőrzött területének" csonkításával járt együtt, de e megjegyzés inkább a nagyobb községekre, mint Földesre, Tetétlenre, Nádudvarra, Püspökladányra vonatkozott s nem annyira a két Józsára^^ Ilyen viták után született meg a döntés, amely az 1876. szeptember első napjaiban tényleges működését megkezdő Hajdú megyéhez kapcsolta a két Józsát. A. két település együttes összlakossága 1,917 /7/ lelek volt, akik mindössze 1,705 Ft összegű adot fizettek. ' A községet Debrecentől, illetve Szabolcs megyétől 1876. szeptember 4-én küldöttség vette át annak megállapításával, hogy Józsa "csak adózás tekintetében tartozott Debrecenhez, annak árvái ügyei Nagykallóban intéztettek, telekkönyve a debreceni királyi törvényszéknél van, közigazgatási tekintetből pedig Szabolcs megye Nádudvari Közép Járásához tartozott." /8/