Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)
II. Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872-1950
mélyek Debrecenre voltak utalva, amely részükre hol munkaalkalmat kínált, hol pedig a zöldáru piacának lehetőségét biztositotta. Éppen ezért a község szervezésének időpontjában a közigazgatási hovatartozás kérdésében a lakosság nagy részének Debrecen állt érdekében, mig egy kisebb csoport Hajdúböszörményben keresett megélhetést. Egymással való összefonódásra azonban egyik csoport sem gondolt. A vármegyének és a községeknek a szervezése során az 1871. évi 18. tc. az ország területén a politikai község 3 kategóriáját alakitotta ki: az egyikbe a városok, a másikba a nagyközségek, a harmadikba a kisközségek tartoztak. Utóbbiak a körjegyzőség szervezeti keretei között intézték ügyeiket. '^' E törvényre támaszkodva az Alsó- és Eelsö-Józsa nevü kertek a körjegyzőség közigazgatási szervezeti formáját vették fel oly módon, hogy az önkormányzati élet testületeit önállóan alakították ki, mig a közigazgatáson belül jelentkező állami és községi feladatokat a PelsöJozsa területén működő körjegyzői hivatalban oldották meg. Az emiitett törvény alapján 1872. október 7-én született meg mindkét község első szervezési szabályrendelete, amely megállapította hogy a községeket saját képviselőtestületük és saját elöljáróságuk irányítja. Az első képviselőtestületnek mindkét helyen 8 virilis és 8 választott tagja volt, az elöljáróság tagjai között pedig a főbiró, a körjegyző, a törvénybiró, öt rendes és három tiszteletbeli esküdt foglalt helyet. A szervezési szabályrendelet megállapította, hogy bár a körjegyző állandó tartózkodási helye Felső-Józsa, de bizonyos napokon hivatali ügyek intézése végett Alsó-Józsán meg kell jelennie. Az általa intézett ügyek közigazgatási, /2/ gyámügyi, katonaügyi, rendőri és adóügyi természetűek voltak. ' ' A szervezési szabályrendelet szerint Józsa mindkét község Szabolcs megye hatósága alá került, amely a területet a nádudvari középjáráshoz osztotta be, Szabolcs megye törvényhatósági bizottsága 1872. december 20-án jóváhagyta a községi szabályrendeletet, s ezzel lényegében megindulhatott a szervezett keretek között mozgó és politika/3/ ilag kialakult hálózattal biró községi élet, ' ' amelynek önkormányzati hatáskörét erősen korlátozták az állami felsőbb szervek. A Szabolcs megye illetékessége alá került Alsó- és Pelsö Józsa községek jogkörében kiemelendőnek tartjuk a községi igazgatás területén a belügyek viszonylag önálló intézését és a szabályrendeletek alkotásának jogát. Lényeges mozzanat az is, hogy az 1871. évi 18 tc. módot ad a szabályrendeleteknek és a törvényes előírásoknak a község