Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

megoldott. Az alig pár hetes, hónapos csecsemőket az anyáknak magukkal kellett vinni a földekre, vagy néhány évvel idősebb gyermekeikre bizni, s korán nem csecsemők táplálására való étel fogyasztására fogni. Egyes források szerint a községnek már 1852-ben volt is kolája, mig más forrás ezt csak 1860—ra keltezi. Ezekben az iskolákban képesités nélküli kántortanítók végezték az oktatást, akik emellett még a , , /24/ lelkészi teendőket is elláttak. ' 1871-ben nyilt meg a romai katolikus iskola /Eelső-Józsán/. Az ebben az időben készült, vagy hagyatékból iskolai célra használt épületekben egy helyiségből álló lakást kapott a tanító, aki maga 100-120 gyereket oktatott. Az iskola felszerelése 8-10 személyes templomi padokból állt /nem is jutott minden gyereknek hely a padokban, s az ilyenek téglán ültek a falmentén, ölükben tartva a palatáblát/, s a szemléltető, kisérleü eszközök mindössze 1 Himnusz táblából, 1 az ország címerét ábrázoló képből, 2 térképből /1 az ország, 1 a megye/ és 1 számológépből tevődött össze, 1880-1885 között építették az 1920-as évek közepéig fennálló iskolákat. Ekkorra már tarthatatlanná vált a helyzet és 1926-29 között kibővítették a régi iskolákat, illetve ujakat is építettek. Jellemző,hogy az építkezéshez az államsegélyen kivül az egyháznak is hozzá kellett járulnia 5.000 P-vel, amire fel is vettek dollárkölcsönt, de mivel az egyház azt nem törlesztette, 1933-ban majdnem elárverezték az uj iskolát. Az iskola felszerelését a Sándor Imre igazgatótanitó által vezetett helybeli szinjátszó csoport előadásaiból gyűjtött pénzből igyekeztek kiegészíteni, ugyancsak ez a csoport vásárolta meg bankkölcsönből - amit ők / 25 / törlesztettek le másfél év alatt - az iskola telkét. ' ' 1939-re 8 iskolája volt a községnek, 10 tanteremmel, 501 tanulóval, de még mindig petróleum világítással, bár a község 1931-től már be volt kötve a villanyhálózatba. Szomorú tény, hogy az 1930-as népszámlálási adat szerint / 26 / Józsán 6 évnél idősebbek között 332 analfabétát találtak. ' ' Ebben nemcsak az oktatás mostoha körülményei játszottak közre, hanem a lakosság szegénysége is. Tavasszal, ősszel a gyermekek munkaerejére is szükség volt a család fenntartása érdekében, télen pedig a ruhátlanság miatt nem tudták iskolába küldeni őket. Jellemző, hogy Somlyos tanitó kezdeményezésére a római katóükus iskolában 90 télikabátot és 20 cipőt osztottak ki a rászorulók között, de ezt tavasszal visszavették tőlük. Ez az egyébként emberbaráti tett azonban csak felületi orvoslást jelentett, de a baj tulajdonképpeni gyökerén, a társadalmi igazságtalan-