Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

ságokon semmit sem változtatott. E nehézségek ellenére a tanitók áldozatos munkájának eredményeként szép sikerek is születtek. Pl a Dr. Vasady tanfelügyelő által 1925-ben kezdeményezett ének és tornaversenyeken a "mezítlábas józsai" gyerekek a megyei döntőkön kétszer is elnyerték a vándorzászlót és több alkalommal I. és II. díjjal tértek haza. A. felszabadulás után, 1948-ban pedig a megye összes II. osztályos tanulói között rendezett számolás-mérés versenyt nyerték meg a kis alsójózsai gyerekek. POLITIKAI HELYZET, MOZGALOM Józsa poliükai életének alakulásában nem kis mértékben játszott közre a megye székhely közelsége, ahol már a mult század utolsó évüzedeíben erősödő jelei mutatkoztak a munkásmozgalomnak. A Debrecenben munkát keresők az ipari munkássággal találkozva egyre gyakrabban tértek vissza a szervezkedés szükségességének gondolatához, A debreceni munkásság 1894. április 28-án létrehozta a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetét, amely megalakulását követően kapcsolatot keresett a vidéki agrárproletáriátussal. Az eddigi források szerint 18 95-97 között több községben, s köztük Alsó-Józsán is megkísérelték önálló szervezet létrehozását, de ekkor még nem sikerült tartósabb kapcsolatot kiépíteni a városi és falusi dolgozók között, vagy legalább is pártszervezet létrehozásával ezt még / 27 / nem sikerült bizonyítani. ' ' Ha ezen első lépés sikertelenségét kutatjuk, az okot egyrészt abban kell látnunk, hogy a józsai agrárproletároknak még nem volt jártasságuk a szervezkedésben, de másrészt az is igaz, hogy a debreceni pártszervezet sem képviselt olyan erőt, amely alkalmas lett volna egy széleskörű vidéki szervezeti hálózat• kiépítésére és működtetésére, A XX. század első fél évtizedének válsággal teli korszaka érielőleg hatott az egész megye agrárproletariátusára és egymás után jöttek létre a földmunkások helyi csoportjai. Szervezeti téren ekkor már sokirányú segítséget kaptak a Hajdú megyei falvak. Az agrárproletariátussal szerves életközelségben dolgozó hajduvárosi ipari munkások a század első éveiben hozták létre önálló szervezeteiket, s hozzájuk hasonlóan lendületet adott a vidéki mezőgazdasági munkásoknak, hogy két szociáldemokrata földmunkás 300 taggal