Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

II. TÁRSADALOM Egy 1941-ben kiadott monográfia a józsaiakról a következőket irta: " ... természetre nézve ... lobbanékony" Az itélet-szerü kijelentés mellett azonban nem volt semmi megokolás, pedig a józsaiaknak 1944-ig, tehát 1941-ben is igazán okuk volt lobbanékonynak, sorsukkal elégedetlennek lenniök. Ugy érezzük, ha a községünk társadalmának történetét, az itt kialakult szociális helyzetei áttekintjük, megtalálhatjuk annak magyarázatát, miért próbálkoztak a józsaiak sorsuk ellen tiltakozni. A NÉPESSÉG ALAKULÁSA A község lélekszámának változását szemlélve - az egykori népszámlálási adatok alapján - rendkivül érdekes periodizáció állapitható meg, ami sok tekintetben eltérő más megyei települések hasonló adataitól. 1869-et kiinduló évnek véve 1880-ig a két Józsa lakossága 1917 lakosról 2343-ra emelkedik, azaz a lélekszámban 11 év alatt 22,22 %-os növekedés következik be. Ilyen mérvű gyarapodás a község történetében is egyedül álló, más városok, községek közül többnek pedig ugyanez idő /2/ . . alatt meg csökkent is a lakossága pl. Hajdudorognak. ' ' Az eltérés oka, hogy az 1873-as nagy kolera járvány az emiitett városban 500 ember halálát idézte elö, még Józsán a levegősebb, sok szőlővel, gyümölcsfával beépítettség következtében a járvány kevésbé pusztitott. Másrészt igen sok voit a községgé nyilvánítás után idetelepültek száma is, akik szülőhelyüket elhagyva, a debreceni munkaalkalmakhoz közel igyekeztek a városinál olcsóbb és régi életmódjukhoz közelebb álló lakhelyet találni. Ezzel magyarázható a népességnek alig több mint Üz év alatt egyötöddel való növekedése. Érdemes azonban arra is felfigyelni, hogy Alsó-Józsa lakossága az emiitett időszakban 122 fővel csökkent, mig Pelső-Józsáé 548-val nőtt. A következő üz évben /1880-90/ - az előzőhöz mérve - abszolút számokban jobban nő a lakosság, mert a gyarapodás 426 helyett 432. Relative azonban az induló évnek /1880/ 234 3 lakosához az 1890es 2775 lakos elérése már csak 18,43 %-os emelkedést mutat, erősen visszaesőt. Más településekhez mérve azonban pl. a szintén gyors növekedésűnek nyilvánított Hajdudoroghoz mérve, ahol csak 8,7 % emelkedés következett be még mindig több mint kétszeres arány. Különösen Alsó-Józsa lakossága nőtt erőteljesen, mert 667-ről 869 lélekre nőtt lakóinak száma az 1890-es népszámlálás idejére, ami 30,2 %-os aránynak fe-