Szűcs Ernő szerk.: Józsa nagyközség 100 éve 1872-1972 (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 21. Debrecen, 1972)

III. Szűcs Ernő: Józsa gazdasági és társadalom története

lel meg, s ezzel testvér községének 13,7 %-os adatát jóval felül multa, és feljavította a már közölt együttes 18,43 %-ra. A különbség létrejöttében nem kis szerepe volt annak, hogy Pelső-Józsa képviselőtestülete 1885. szeptemberében korlátozta a községbe költözést. Határozaülag kimondta "csak olyan egyénnek engedtessék meg a betelepedés, aki valamely ingatlan birtokot vásárol, magát és családjait a község terhelése nél/3/ kül fenntartani képes" ' ' A tiltás oka az volt, hogy a Józsán megtelepülök és Debrecenben munkaalkalmat keresők gyakran maradtak kereset nélkül, s ilyenkor a községi szegény alapból kellett volna őket támogatni, ami azonban igen kicsiny volt. /P. 1888- év végén 227 frt 22 kr illetve 210 frt 21 kr-val szegényalappal rendelkezett Alsó és Pelső Józsa/. Másik ok volt, hogy a városi munka során szerencsétlenül járt vagy elbetegedett munkások kórházi ápolási költségét a községen próbálták behajtani. Az egykori jegyzőkönyvek tele vannak ezek elutasításával, leggyakrabban azzal a megokolással, hogy az iUető Józsán soha adót nem fizetett. Lényegében a község megpróbálkozott gátat vetni a túlnépesedésnek. M A századfordulóig eltelt - vizsgálatunk szerinti harmadik évtizedben - a telítődés jelei kezdenek mutatkozni. A két község fejlődésének aránya közel kerül egymáshoz /14,5 % illetve 16 % együttesen 15,50 %/ bizonyos fokig Pelső-Józsáé jobb, s ezzel a község átlépi a 2000-es lélekszámot, mig Alsó-Józsa csak közeliü a 1000 lakost. Ebben az évtizedben éri el a község hosszú évtizedekre abszolút számban is /relative méglnkább/ a legnagyobb egy évre jutó születést, mégpedig 1897-ben. Ekkor 188 születést jegyeznek fel Józsán, bár a halálozási szám is 1897ben a legmagasabb: 134, s Így a természetes szaporulat a nagy számú születés ellenére is csak 54, de lényegében igen magas 18 %. A XX. század válságokkal terhes első évtizede lakosság csökkenéssel zárul. 1910-ben 3 lakossal kevesebb él /3203/ a két Józsán, mint 1900-ban. Mig Alsó-Józsa lélekszáma 61-el nőtt /10 év alatt!/ Pelső-Józsáé 64-el csökkent. Keresve az okokat látnunk kell: a születések száma, ha nem is érte el az 1897-es rekordot, de általában évenként 150-es középértéknek felelt meg, s 1903-tól százon alulra csökkent a halálozások száma.