Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)
I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák
het — .sa kettő egybevetéséből állapították meg az állami hozzájárulás összegét. A felsorolt számításból a tanácsra csak egy dolog következik — annyi bevételt kell beszednie, hogy az állami hozzájárulás hozzáadásával tudja azokból fedezni kiadásait. Más szóval, kiadásainak felső határát ott köteles megállapítani, ameddig a tervezett bevételek és az állami hozzájárulás együttes összege azt megengedi. Ebben a szigorú kötelezettségben azonban benne van a lehetőség is. Az állami hozzájárulás betartásához a tanácsnak három módszere van: — Éppen annyi bevételt s kiadást tervez, amennyire a felső szintű tervező szervek is számítottak. — Megtervezi a tőle elvárt bevételek abszolút összegét, de a kiadásai a felső szintű számítás alatt maradnak (ekkor tartaléka keletkezik). Alacsonyabb bevételt tervez, de ennyivel kisebbre tervezi kiadási előirányzatait is. — Magasabb bevételt tervez s tervezéskor szufficitje keletkezik, vagy pedig a szufficit erejéig kiadásait is túltervezi. A c) pont alatti lehetőséggel elérkeztünk oda, hogy már látható, hogy a tanácsnak megvan a lehetősége a bevételek, s ezzel egy időben a kiadások túltervezésére is. Ez a lehetőség a mechanizmus bevezetésének első esztendejében gyakorlatilag nem nyílt meg. Az egyes bevételi források alapjául szolgáló befizetési kötelezettségeket a tervezés időpontjáig jogszabályok még nem rögzítették. A rögzítés csak későbben, s nem a tervezési metodikában alkalmazott mértékben történt meg. Nyilvánvaló, hogy labilis alapokra nem szabad túltervezést, különösen a közületi fogyasztás túltervezését megengedni. Bizton remélhető, hogy a következő középtávú terv időszakában már lehet a bevételek reális túltervezésének lehetőségeivel élni. b) Az év közben keletkező többletek felhasználásának problematikája Továbbra is megőrzi a gazdálkodás rendszere azt a lehetőséget, hogy a megyei jogú városi tanács évközi bevételi többletét pótelőirányzathoz fedezetként megjelölheti. Itt van egy lehetőség az eddigi pozitív vonások továbbfejlesztésére, de ezzel az illetékes kormányzati szervek, feltehetően az előbbiekkel azonos megfontolásból, még nem éltek. Nem engedték meg ugyanis, hogy a tanácsok évközi többleteiket a tárgyévben saját hatáskörben felhasználhassák. El kell ismerni, hogy a bevételi többletek tárgyévi saját hatáskörben való felhasználása népgazdaságilag nem kívánatos befejezett helyzet elé állítaná a kormányzatot. Az előző pontban leírtakra tekintettel erre csak néhány év múlva számíthat a tanács. c) A tanácstól független tényezők kiküszöbölése Az új rendszerben megvannak azok a biztosítószelepek is, amelyek megvédik a tanácsot attól, hogy a tőle függetlenül bekövetkező jelentős
