Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

kiesések a feladatok megoldatlanságát, illetve a költségvetés fizetésképtelenségét eredményezzék. A hivatkozott határozat III. 20. pontjában egyértelműen le van szögezve, hogy az éves költségvetés állami hozzájárulása a középtávú pénzügyi tervben szereplő állami hozzájárulástól eltérhet. Ezzel megoldódik ez a probléma, feltéve, ha ez a negatív, a költségvetésre káros tendenciájú esemény nem a tárgyévben, hanem valamelyik másik évben következik be, illetve ha a bekövetkezésről a tanács még az éves költségvetés összeállítása előtt tudomást szerez. Arra nincs megoldás, ha ez az esemény év közben megy végbe. Előfordulhat-e ilyen? Feltétlenül, hiszen az eddigi gyakorlat is rendszeresen eredményezett ilyeneket. Ezek kiküszöbölését az új rendszer egyelőre megoldatlanul hagyja. d) A többletek a tanács eszközeivé válnak, ezek kevés korlátozással jelhasználhatók! A gazdasági irányítás új rendszere a direkt irányítási rendszernek ezt a pozitív vonását nemcsak megőrizte, hanem tovább is fejlesztette. A bevételi többletek teljes mértékben a tanácsot illetik, de most már nemcsak költségvetési, hanem fejlesztési feladatokra is felhasználhatók. Nem tartozik szorosan a bevételi többletek fogalomköréhez, de az azonos elbírálás miatt itt szükséges néhány szót szólni az előző évi pénzmaradványok felhasználása terén hozott rendkívül pozitív hatású intézkedésről. A pénzmaradványokat eddig — kivéve a bevételi többleteket — a központi költségvetés a tanácsoktól elvonta. A gazdaságirányítás új rendszerében a költségvetési pénzmaradványok a gazdálkodó szerveknél maradnak — kivéve azokat, amelyek feladatelmaradás következtében keletkeztek —, s ezeket az összegeket is a bevételi többletekkel azonos módon lehet felhasználni. Ezek után nézzük meg, hogyan szüntette meg az új irányítási rendszer az indokolatlan megkötéseket? Meg kellett volna szüntetni, mert — a bevételek többségének túltervezése nem hat a kiadásokra, — a bevételek nem stabil bevételek, — a bevételi többletek felülvizsgálásának közgazdasági módszerei hiányzanak. 1.5 A bevételek stabilitásának problémái Stabilitáson itt nemcsak és nem elsősorban azt kell érteni, hogy a szabályozó bevételek stabilak legyenek, hanem azt is, hogy olyan bevételi forrásokból álljanak ezek, amelyek valóban szabályoznak, amelyek összegszerű alakulását megközelítő pontossággal tervezni lehet, s amelyeknek a tervtől való eltérését — növekedését vagy lemaradását — az érdekelt tanács intézkedése váltja ki. Természetesen nem lehet kívánni, hogy a tanácsi intézkedés determinálja ezeket a bevételeket, de azt igen,