Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

Megszűnt érdekeltség: Vállalati érdekeltség Megszűnt alapok: Kereskedelemfejlesztési alap Szövetkezetfejlesztési alap Ü-j bevételi források: Tanácsi vállalatok nyereségadója Tanácsi vállalatok eszközlekötési járuléka Szövetkezeti nyereségadó Minisztériumi irányítás alá tartozó kereskedelmi vállalatok befizetései Illetékek Gépjárműadó A változásokat a II. ötéves terv utolsó évéhez viszonyítottuk. A bevételi források átalakulása érdemi változást nem hozott. Az állami hozzájárulás részaránya ezután is 55,8 százalék. Ezek után nézzük meg, hogy az új gazdasági mechanizmus — Hogyan őrizte meg és hogyan fejlesztette a bevételi rendszer pozitív vonásait? — Hogyan szüntette meg az indokolatlan megkötéseket? — Milyen biztosítószelepeket tartalmaz a nem kívánatos tendenciák megakadályozására ? A pozitív vonások az alábbiakban körvonalazhatók : — Az egyes bevételi forrásoknál a PM-keretszámmal szemben előirányzott többlet növelte a kiadások kereteit. — Az év közben elért bevételi többleteket fel lehetett ajánlani póthitelek fedezetéül. — A tanácstól független tényezők hatására bekövetkező kiesések nem terhelték a tanácsot. — A többletek a tanács eszközeivé válnak, azok kevés korlátozással felhasználhatók. a) A bevételek túltervezésének hasznosítása a kiadások tervezésénél Azzal a módszerrel, hogy a központi szerv megszüntette az átengedett bevételek abszolút meghatározását, lényegében nemcsak megőrizte, hanem minden bevételi forrásra kiterjesztette azt a tanácsi jogkört, hogy a bevételeket túltervezheti, s a túltervezés összegével kiadásait növelheti. A kormányzati szervek — most a bevételekről van szó — fix összegben csak az állami hozzájárulást állapítják meg. Az állami hozzájárulás ebben a rendszerben is költségvetési hiányt pótol. Feltehető, hogy az illetékes kormányzati szervek felső szintű tervezéssel szintén számba vették, hogy a városi tanács a meghatározott bevételi források kimunkálása és beszedése esetén optimálisan milyen bevételekhez juthat — feltehetően kimunkálták azt is, hogy a kiadások végső összege mennyire emelked-