Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)
I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák
dasági kihatás szempontjából. A mindenkori népgazdasági helyzettől, a kialakult keretektől, a tárgyalópartnerek jó szándékától és lehetőségeitől függ, hogy az ilyen jellegű kiadások miből fedeződnek. Az elmondottakból már egyértelműen látszik az ellentmondás. A termelőerők területi növekedése szükségszerű, a növekedés költségvetési hatásainak elismertetése pedig szubjektív ítélettől függ. Ezt az ellentmondást úgy lehet megszüntetni, hogy a termelőerők és a területi lakosság növekedésének megfelelő szabályozót kell a bevételek közé beépíteni. 1.4 A szabályozási és érdekeltségi rendszer bírálata A tanácsi bevételekre vonatkozó célkitűzések és az ezeket megvalósító 1032 1967. (MK 12.) korm. sz. határozat az eddigi pozitív vonások megőrzését, az elavult, szükségtelen, részletes előírások megszüntetését, a tanácsi önállóság — elvileg és perspektívájában széles körű. de induláskor gazdaságilag behatárolt — lehetőségét teremti meg. A gazdasági irányítás új rendszerére való áttérés olyan gazdasági atmoszférában indul, amikor az előző évek döntései még determinálnak, de amikor a vállalati kollektívák már az érdekeltség új rendszerében dolgoznak, amikor az állam már lemondott egyes bevételek centralizálásáról, de amikor mindezek pozitív hatása egyértelműen, tartós tendenciaként még nem értékelhető. Ilyen körülmények között indokolt, ha a központi tervezés több oldalról is biztosítja a népgazdaságot, tartalékot képez, a közületi fogyasztás növekedési ütemét visszafogja stb. A tanácsi költségvetés, illetve a tanácsi önállóság 1968-ban olyan helyzetbe került, hogy elvileg, jogszabályilag kialakultak az önállóság nagyszerű normái, de azok zavartalan megvalósításának anyagi feltételei még olyan mértékben sem állnak rendelkezésre, mint a megelőző években. Módszerében lényeges változások következtek be, amelyek azonban, éppen az elmondottak miatt, tartalmi eredményeket még nem hozhattak. Az éves költségvetés tervezésének kiindulópontja a középtávú pénzügyi terv, amelyet a PM előzetesen közölt szabályozói alapján a tanács készít el, amelyet a PM a tanáccsal egyeztet. A középtávú pénzügyi terv éves ütemezése alapján adják ki a tanácsnak most már a költségvetés szabályozóit, s ebben már közlik az átengedett bevételek körét, a részesedés mértékét és az állami hozzájárulás abszolút összegét is. Az átengedett bevételek köre módosult. A módosulások egyrészt azokból a változásokból következtek, amelyek az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatoknál és szövetkezeteknél végbementek, másrészt a bevételi források új pozitív vonásokat is mutatnak, megjelenik azok között a tárcaközvetlen vállalat befizetése is. A változásoknak megfelelően több bevételi forrás megszűnt, és újabb bevételi források jelentek meg a költségvetés bevételi oldalán. Megszűnő bevételi források: Vállalatok nyereségbefizetése Vállalatok forgalmi adói Ktsz forgalmi adó Ktsz-j övedelemadó