Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

— Az adott terület egészségügyi, kulturális, kommunális stb. ellátás terén elmaradott volt, s előrelépés történt az elmaradottság felszámolása érdekében. — A területen a lakosság számának stb. növekedése miatt mennyiségi fejlődés következett be. Mindkét növekedés az irányító szervek döntései alapján történt. A döntések előtt a tanácsok javaslatait minden esetben kikérték. Olyan bevételi, szabályozási rendszerre volna szükség, amely a kormány által meghatározott mértékben automatikusan szabályozna az előbb leírt célok érdekében. Az első automatikusan szabályozó rendszert a középtávú népgazdasági tervben kitűzött feladatoknak megfelelően lehetne 5 évre kialakítani, s a tanácsok bevételei közé a forrásokat ennek megfelelően beépíteni. Ez az automatikus szabályozás egyben az elmaradt területek differenciálását is megoldaná. A második pontban leírt változás költségvetési fedezetének automatikus létrehozása csak a tanácsi költségvetés bevételi forrásainak megváltoztatásával lehetséges. Erre már csak azért is szükség van, mert a költségvetési bevételeknek vissza kell tükrözni a területen — kormányzati elhatárolások következtében, vagy objektíve — végbement változásokat. A fentiek bizonyítására nézzünk meg egy példát. Ismert, hogy Szeged az olajmező felfedezése és feltárása következtében jelentős népgazdasági beruházások színtere lesz. Növekednek a város termelőerői, új üzemek, gyárak létesülnek, és az új, jól fizetett munkalehetőség vonzza majd a városba a munkaerőket. Számolni lehet azzal, hogy Szeged lakosainak száma gyorsabban növekszik majd az eddiginél, s meggyorsul az urbanizációs folyamat is. A tárgyidőszaki rendszer szerint a beruházások költségeit a népgazdasági terv vállalja. Ezeket a beruházásokat követnék tanácsPberuházások, létesülnek új bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, iskolák stb. Létrejönnek új városrészek, s ezekben parkokat, sétányokat, játszótereket, parkírozóhelyeket stb. létesítenek. A II. ötéves terv időszakában érvényben levő mechanizmus szerint az elmondottak szervezetten bekövetkeznek. A tanácsi költségvetéssel való kapcsolat azonban most kezdődik. A felsorolt létesítmények fenntartási költségei növelik a tanács kiadásait — de miután a létesített új termelőerők nem növelik a bevételét —, nincs más lehetőség, mint az állami hozzájárulás növelését kérni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészségügyi és kulturális kiadások növekedésének tényét — viszonylag — könnyebb az irányító szervekkel elismertetni. Ezeknek az ágazatoknak szakminisztériumuk van, ezeket idejében tájékoztatni lehet a bekövetkező fejlődésről és ezek az ágazat népgazdasági szintű fejlesztésébe a helyileg végbemenő növekedés gazdasági kihatását beilleszthetik. Hangsúlyozni kell, hogy mindez feltételes módban van, mert a leírtak megvalósításához nagyon sok a bizonytalansági tényező. (Stabil tanácsapparátus, amelyik több évre előre lát. tárgyilagos minisztériumi funkcionáriusok, nem konkretizált népgazdasági fejlesztés stb.) A gazdasági ágazatnak gyakorlatilag nincs szakminisztériuma. A közvilágítás, parknövekedés, a játszóterek fenntartása, a köztisztaság stb. népgazdasági szintű képviselettel nem rendelkezik. Az itt keletkező költségek növekedése pedig nagyon dinamikus. A modern városfejlesztés évtizedekkel előbbre jár a jelenlegi színvonalnál mind esztétikai, mind gaz-