Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

Az érdekeltségi rendszer egy behatárolt területen szinte teljes körű önállóságot biztosított a tanács számára, s lehetővé tette, hogy tanácsi, elsősorban lakóterületi kulturális, egészségügyi és kommunális feladatok szélesebb körűen kerüljenek megoldásra. m = 1000 forint. 1.33 A bevételi, szabályozási és érdekeltségi rendszer bírálata A tárgyidőszakban alkalmazott bevételi, szabályozási és érdekeltségi rendszer a direkt irányítás módszerének jellemző vonásait viseli magán, s az irányító szervek részletes előírásokkal, a központi elképzelések sokoldalú bebiztosításával gondoskodtak az alsóbb szervek irányításáról. A bevételek részletes, forrásonként is abszolút összegben való előír clScl, cl keletkező bevételi többletek évközi felhasználásának tilalma, illetve a felhasználás engedélyhez kötése erre utal. Az irányító szervek, amikor az elmondottakhoz fűződő jogokat a tanácsoknak nem adták meg, magukra vállalták azt a következményt, hogy a tanácsoknál bekövetkező ellentétes hatások negatív vonásainak gazdasági konzekvenciái náluk csapódjanak le. A részletes előírások, szabályozások ellenére a tanácsok bevételi rendszerében, az ahhoz fűződő tanácsi érdekeltségben vannak olyan pozitív hatáskört, önállóságot növelő vonások, amelyek elősegítették a tanácsok további erősödését, jogkörének további bővítését, a lakosság előtti tekintélyének további növekedését. Az érdekeltségi rendszer bevezetése és következetes alkalmazása a tanácsoknak olyan gazdasági önállóságot biztosított, amellyel pl. a gazdálkodó minisztériumok sem rendelkeztek. Mindezek ellenére, a társadalomban végbement változásoknak ez a rendszer már nem felel meg. Alkalmatlanná teszi ennek a módszernek az a negatív velejárója, hogy az állami hozzájárulás automatizmusa, az egyre növekvő részaránya tanácsi érdekekkel szemben álló döntések meghozatalát is lehetővé tette. Az önállóságot nemcsak a meghatározott körön belüli cselekvési, döntési szabadság, hanem az azokért való teljes gazdasági felelősség is adja. Nem fejlődhet ki igazán a városi tanács önállósága mindaddig, amíg az állami hozzájárulás szabályozó szerepe mellett erőteljesen dominál a kiadásokat finanszírozó és szelektáló szerepe is. Az állami hozzájárulás tömegének és részarányának növekedése azért következett be, mert a „beszabályozott" bevételek növekedése lassúbb volt a kiadások növekedésénél. Véleményem szerint a „szabályozott" bevételek olyan rendszerére van szükség, amely objektíve összhangot teremt a kiadások és bevételek között. Ott és akkor engedi növekedni a kiadásokat, ahol és amikor, s nem utolsósorban, arra társadalmi érdekekből szükség van, amely ezen az alapon szelektál. A bevételi rendszernek szabályozni kell. Szabályozni kell a kiadásokat, de a közületi fogyasztás népgazdasági tervben megengedett mértékig — helyes, a területen végbement fejlődésnek megfelelő — területi bontásban. A jelenlegi bevételi rendszerben az állami hozzájárulással növelt összbevétel két ok miatt emelkedett.