Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

A II. ötéves terv első négy évében 4—5 millió Ft nagyságrendű tanácsi érdekeltség jött létre. Ennek létrehozása nem sértette a vállalatok érdekeit sem, hiszen vállalatfejlesztési célokra ezt az összeget teljes egészében ők kapták vissza. Az érdekeltségnek ez a módszere előnyös volt a városi tanács számára is, hiszen nemcsak termelékenységet javító fejlesztéseket valósíthatott meg, hanem hatékony intézkedést tudott tenni a kereskedelem bolthálózatának növelésére, a lakossági szolgáltatás mennyiségének és minőségének javítására is. 1.32 A bevételi többletekből való részesedés Ennek az érdekeltségi formának az a lényege, hogy a gazdálkodó tanácsot a részére megállapított bevételeken felül elért bevételi többletek teljes mértékben megilletik, ha azok nem valamilyen hatósági intézkedés folytán keletkeztek. Ebbe az érdekeltségi formába a vállalati nyereségbefizetés nincs bevonva, hiszen annak bevonása az 5.22 pontban leírt érdekeltségi foi mát negatívan ellensúlyozná. Debrecen város bevételi többleteit az 5. sz. melléklet tartalmazza. A tárgyidőszakban 11 millió Ft bevételi többlet keletkezett. Az illetékes szervek — a városi tanács bevonásával — a költségvetési év lezárása után felülvizsgálták, hogy a bevételi többletek nem valamilyen felsőbb intézkedés stb. következtében jöttek-e létre. Az ilyen többleteket elvonták, ugyanakkor elismerték azokat a csökkenéseket, amelyek hasonló intézkedés folytán keletkeztek. Az 5. sz. melléklet tartalmazza évenként és bevételi forrásonként a felülvizsgálat által alkalmazott korrekciókat. Ennek az 5 éves összegezése azt mutatja, hogy Debrecen város tanácsával szemben az illetékes szervek 8621 mFt javító és 6823 mFt rontó, egyenlegében 1798 mFt bevételi többletet növelő korrekciót alkalmaztak, s így a városi tanács 5 év alatt 12 803 mFt bevételi többlethez jutott. A II. ötéves terv időszakában Debrecen város tanácsánál a három érdekeltségi forma együttes összege meghaladta a 30 millió Ft-ot. A vállalatoktól származó tanácsi érdekeltséget teljes mértékben a vállalatok korszerűsítésére, egészségügyi, szociális, munkásvédelmi beruházásaira fordította. A költségvetést illető és működési kiadásokra is felhasználható összeget a következők szerint hasznosította: Az alsóbb tanácsok számára átengedett 5 millió Ft-ot (ebből az alsóbb tanácsok 2,3 milliót a községfejlesztési alapba utaltak át és a város kommunális helyzetét javították), 7,7 millió Ft-ot a városi tanács költségvetési tartalékként hasznosított. Ezek konkrét felhasználása a következő: Oktatás, népművelés, sportra fordítottak 4061 mFt-ot Utak, járdák javítására, korszerűsítésére 1537 mFt-ot Közvilágítási fejlesztésre 401/mFt-ot Park, játszótér létesítésére 1016 mFt-ot Egészségügyi hálózat fejlesztésére 631 mFt-ot Igazgatási jellegű kiadásokra 859 mFt-ot