Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)
I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák
1. A költségvetés készítésekor leadott bevételi keretszámok tervezésénél való túlteljesítése és a terven felüli összeggel a kiadási keretszámok megemelésének lehetősége. 2. A vállalati nyereségből való érdekeltség. 3. A bevételi többletekből való részesedés. A PM a költségvetések készítéséhez évenként költségvetési köriratot bocsátott ki, ebben közölte a tanácsokkal a költségvetési bevételek körét, az átengedett bevételekből a részesedés mértékét, az egyes bevételi források abszolút nagyságát és az állami hozzájárulást. A költségvetési intézmények működési bevételeit és az együttesen kezelt adók bevételi irányszámát a tanácsok túltervezhették. A túltervezés összegével a részükre megállapított kiadási keretösszeget növelhették. Ez az érdekeltségi rendszer indokolt és hasznos volt, hiszen mindkét bevételi forrás lehetőségeit a tanácsok pontosan számba vehették, lehettek elképzeléseik a források jobb kihasználására, valóban tehettek olyan intézkedéseket, amelyek következtében az említett bevételek nőttek, jobban, mint arra a költségvetési körirat irányt mutatott. Ez az érdekeltségi forma egybeesett a népgazdaság érdekeivel is, hiszen leginkább különböző hátralékok behajtására történtek intézkedések, tehát olyan befizetéseket vontak be a tanácsok a közületi fogyasztás fedezésére, amelyeknek beszedését a korábbi években elmulasztották. Gyakorlatban Debrecen város tanácsa ezt a lehetőséget ki is használta. Általában azt lehet elmondani, hogy a tervezéskor erősebb volt az elhatározás, mint a tervbe vett intézkedések megvalósításakor. Ezeket a terven felüli bevételeket az esetek kisebbik részében nem sikerült realizálni. A működési bevételeknél egyébként is stagnálás, visszaesés tapasztalható — amit a körirat készítői előre nem láthattak —, s az amúgy is feszített tervszámot a városi tanács tovább feszítette, aminek a II. ötéves terv végén az lett a következménye, hogy mintegy 1,6 millió Ft lemaradás következett be a működési bevételeknél. Ezt az érdekeltségi formát a többi bevételi forrás esetében nem lehetett alkalmazni. 1.31 Érdekeltség a vállalati befizetések tervezésében Ez az egyik legstabilabb, legbiztonságosabb érdekeltségi forma, olyan, amelyikre minden körülmények között lehet számítani, s amelyik felhasználását megközelítő pontossággal előre lehetett tervezni. Az érdekeltségi forma a nyereséget befizető vállalatok és a jövedelmezőségi tervet kialakító tanács érdekellentétét teremtette meg. Ez az érdekellentét azon a népgazdasági érdeken alapul, hogy az irányító szervnek a nyereséget befizető vállalatot az optimálisan elérhető legmagasabb nyereség létrehozására kell ösztönöznie, de részére ezt elő is kell írni, vagyis olyan jövedelmezőségi tervet kell a vállalatok elé állítani, amely a vállalat vezetőitől, munkáskollektívájától komoly erőfeszítést kíván. A tanács által előírt jövedelmezőségi szint alapján befizetett terv szerinti nyereségtömeg 10 százaléka vált tanácsi érdekeltséggé, s ezt a hányadot a tanács az irányítása alá tartozó vállalatok fejlesztésére fordíthatta.