Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

Együttesen kezelt adók (Debrecen tény, a többi terv) Város 1961 1962 1963 1964 1965 Debrecen 15 608 14 551 14 288 15 537 16 607 Miskolc 15 100 12 650 12 600 10 200 11 800 Pécs 14 100 11 100 11 400 9 800 11 500 Szeged 9 800 9 850 10 000 9 600 11 500 1.25 Állami hozzájárulás A tanulmány eddigi részében többször került már szóba az állami hozzájárulás problémája. A mellékletekből kiemelt részadatok között is többször szerepel ez. Mindez azért van, mert az állami hozzájárulás rendkívül fontos szerepet játszik a megyei jogú városi tanácsok költségvetésében. A tárgyidőszakban a tanácsok bevételeit illetően alkalmazott szabályozás lényege az volt, hogy a tanácsok saját és átengedett bevételei nem érhették el a költségvetési kiadások összegét. A népgazdaság által elismert kiadások összege és a bevételek között egy ellátatlansági sáv keletkezett, amelyet az állami hozzájárulás töltött ki. Tartalmilag az állami hozzájárulás mást jelent, mint fogalmilag. Fogalmilag arra lehet következtetni, hogy az állami hozzájárulás folyósításával az állam hozzájárul a helyi tanács költségvetéséhez, anyagi segítséget nyújt ahhoz, hogy a helyi kiadások fedezete rendelkezésre álljon, illetve, hogy a helyi igények közületi fogyasztást terhelő hányadát a költségvetésből ki lehessen elégíteni. Ez a fogalmi meghatáro?ás azonban nem fedi a lényeget, nem tükrözi az állami hozzájárulás valóságos tartalmát. Az állam ugyanis nem hozzájárul az állami hozzájárulással a tanácsi költségvetéshez, hanem ,.elvileg" azzal szabályoz. Nem járulhat hozzá ezzel már csak azért sem. mert a helyi tanács által beszedett bevételek állami bevételek, az állam azokat is odaadta a tanácsnak éppen úgy, mint ahogyan odaadja az állami hozzájárulást is. Az állam tehát a hozzájárulással szabályoz. Szabályozza a költségvetés volumenét. Ha év közben valamilyen változás következik be, amely miatt nő vagy csökken a költségvetés végösszege, akkor az állam a változások nagyságának megfelelően növeli vagy csökkenti az állami hozzájárulást. Az említett konstrukcióban az állam nem is tehet mást, hiszen a költségvetési változások a legritkább esetben érintik azonos mértékben mind a bevételi, mind a kiadási oldalt. A változások leggyakrabban a költségvetés két oldalán az összegszerűségben eltérők. Az egyenlőtlen változást az állami hozzájárulás teszi egyenlővé. Nyomatékosan le kell szögezni, hogy a helyi tanácsok költségvetésének felső szintű szabályozására — szocialista viszonyok között — elengedhetetlenül szükség van. A szabályozó funkciót betöltheti az állami hozzájárulás, de betöltheti más is. Be lehetne léptetni akár negatív szabályozókat is, amelyek a jelenlegivel ellentétes irányban szabályoznának, elvonnák a tanácsoknál keletkező, a kiadásokat meghaladó többleteket.