Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

Amennyiben nem következnek be a már említett átszervezések — évi 5 százalékos növekedést számítva —, a befizetések a következők szerint alakultak volna: Vállalati befizetések (ha nincs átszervezés) É V Vállalati befizetés. 1000 Ft-ban I. 1961 = 100% Növekedés 0 ,,-a 1961 82 030 50,5 100 1962 86 132 47 105 1963 90 439 41,7 110,25 1964 94 961 40,8 115,76 1965 109 709 46,2 121,5 Összesen: 463 271 44,5 Hogyan alakult volna ezek alapján a költségvetés teljes bevétele, az állami hozzájárulás és a vállalati befizetések részaránya? Vállalati befizetések (1961—1965) 1000 Ft-ban Megnevezés Tényleges befizetés Részesedés összetett % Befizetés átszerv. nélk. összetétel % Váll. bef. Más bevételek 343 296 330 800 33,7 31,7 463 271 330 800 44,5 31,7 Együtt Áll. hozzájár. 674 096 366 457 65,4 34,6 794 071 246 482 76,2 23,8 1 040 553 100 1 040 553 100 Becsült befizetés, ha nincs átszervezés 463 271/mFt Tényleges befizetés 343 296/mFt Bevételi kiesés: 119 975/mFt Az átszervezések, illetve a vállalati átadások költségvetésre gyakorolt hatása jobban érzékelhető, ha 1965. évet nézzük meg, amikor a vállalati leadások hatása már teljes egészében kibontakozott. A következmények és azok perspektivikus hatása ebben a megvilágításban már elgondolkoztató. A vállalatok befizetései közel 74 millió forinttal lennének magasabbak és a bevételek 46,2 százalékát tehetnék ki. Ebben az esetben az 53,4 százalékos állami hozzájárulás helyett 22,1 százalékos állami támogatás elég volna a költségvetési hiány kiegészítésére. Az önállóság kibontakozásához ez rendkívül kedvezőtlen adottságot jelent.