Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

I. Önállóság a bevételek tervezésének, teljesítésének és érdekeltségi rendszerének a türkében. Az itt felmerült közgazdasági problémák

Vállalati befizetések 1965-ben Forrás Tényleges 0 , o Becsült % Vállalati befiz. 35 755 14,9 109 709 46,2 Más bevételek 75 735 31,7 75 735 31,7 összes bevételek 111 490 46,6 185 444 77.9 Áll. hozzájár. 127 674 53,4 53 720 22,1 239 164 100 239 164 100 Az átszervezéseknek azonban nemcsak olyan gazdasági következményei voltak, amelyek a költségvetést érintették, hanem olyanok is, amelyek hátrányosan befolyásolták mind a város, mind az érintett vállalatok fejlődését. Az átszervezések hatása a vállalatok és a város fejlődésére a) A vállalati befizetés csökkent. Helyette növekedett az állami hozzájárulás. A költségvetést látszólag sérelem nem érte, mindössze a legdinamikusabban növekvő bevétele esett vissza. Már rövid távon ennek hátrányos következményei lesznek az átadó tanács számára. Csökken a gazdaságos vállalati befektetések, a szolgáltató vállalatok fejlesztésének forrása. b) A mintegy évi 5—6 millió forint saját eszköz kiesése miatt viszszaesik a tanácsi vállalatok saját forrásból való fejlesztése, lelassul a lakossági szolgáltatás növekedése a tanácsi szektorban. c) A b) pontban leírt elmaradás a szövetkezeti szektorban fellendülést okoz, nő a ktsz-ek tevékenysége. d) Az átadott vállalatok debreceni részlegeinek fejlődése lelassul — a fejlődés a vidéki telepekre tevődik át —, ki kell egyenlíteni a debreceni és a vidéki telephely közötti színvonalbeli különbséget. Ennek szélsőséges változata, hogy a vidék fejlődése túlhaladja a város színvonalát. e) A tárcaközvetlenné vált vállalat debreceni fejlődése meggyorsul. f) Gyakorlatilag megszűnt és beengedték a városba a szövetkezeti kereskedelmet is. Ez pozitív hatást gyakorolt a bolthálózat fejlődésére és az áruellátásra egyaránt. g) A tanácsi érdekeltség csökkenésének ellensúlyozására létrejön a kereskedelemfejlesztési alap (a kereskedelmi árbevétel 0,8 százaléka), ebből azonban a városi tanács nem a kereskedelmi hálózatot, hanem a szolgáltatótevékenységet fejleszti. A kereskedelemfejlesztési alap felett a városi tanácsnak szabad rendelkezési joga van, s azért nem a kereskedelem fejlesztését támogatja, mert