Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)
Bevezetésként
A felszabadulás után erőteljes iparosodás indult meg. Annak ellenére, hogy a város természeti adottságai nem kedvezőek — nincs folyóvize, ásványi kincse stb. —, mégis jelentős ipari üzemek települtek ide a földrajzi elhelyezkedése folytán előnyös fekvésű és jó munkaerő-adottságokkal rendelkező városba. Ma már itt van a golyós- és gördülőcsapágygyártás hazai bázisa. Erőteljesen fejlődő gyógyszergyár, műanyag-feldolgozó gyár, orvosiműszer-gyár létesült. Épül a házgyár, a konzervgyár, a taneszközök gyára. Ezek mellett nagyon sok közép- és kisüzem működik a városban. Debrecen a felszabadulás előtt mezőgazdasági jellegű város volt. Mezőgazdasági területe 166 500 kh-t meghaladta. A terület egy részét azóta elcsatolták, de még mindig 78 200 kh földdel s nagy mezőgazdasági lehetőségekkel rendelkezik. Debrecen a felszabadulás előtt szabad királyi város volt. Hatalmas földbirtokai voltak, bérházakkal rendelkezett, és jól jövedelmező üzemei voltak. Költségvetése még a háborús években sem igényelt állami támogatást. Ugyanakkor a városi költségvetés évtizedeken keresztül támogatója, mecénása volt a városban működő különböző intézményeknek, egyházaknak, alapítványoknak. Debrecenben már öt felsőoktatási intézmény működik. Az Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a 100 éves Mezőgazdasági Főiskola Közép-Európa legmodernebb intézményei közé tartoznak. Tizenkét középiskolája, s kiterjedt alsófokú oktatási intézményhálózata van a városnak. Az oktatási intézmények fejlett hálózatához viszonyítva kissé elmaradt az egészségügyi hálózat fejlődése. Az Orvostudományi Egyetem klinikái jelentik szinte az egyetlen viszonylagos színvonalat ezen a területen. A tizenkét munkahelyes rendelőintézetet leszámítva, a felszabadulás óta jelentősebb egészségügyi intézmény nem épült. A kórház elavult, felszereltsége gyenge. A rendelőintézet bővítése megoldatlan, 15 évvel korábbi állapotot konzervál. A lakosság körzeti orvosi ellátása viszont megnyugtatóan fejlődik, nivellálódik az országos átlag és a debreceni elmaradottság. A város szellemi és művészeti élete elfogadható. Színvonalas színháza, modern kamaraszínháza, fejlett mozihálózata van. Több nemzetközi hírű öntevékeny együttes dolgozik a városban. Évek óta színhelye a város most már Európa-szerte is elismert, színvonalas rendezvényeknek. Képzőművészei, írói közül többen betörtek az országos élmezőnybe. Vannak Kossuth-, Munkácsy-, Liszt-, Jászai Mari- stb. díjasok. A szellemi és irodalmi tevékenység élénk. Kisugárzik a város határán kívülre is. A felsorolt intézmények nagyobb részének finanszírozása nem a városi tanácshoz tartozik. Az oktatási hálózatból csak a középfokú oktatás egy része és az alsófokú oktatás tartozik a város hatáskörébe. Az egészségügy alapellátásáról, s néhány Öntevékenyen létrehozott gondozóintézet irányításáról gondoskodik a város. A népművelési hálózatból a színházon és a könyvtáron kívül nem tartozik más intézmény a városi tanácshoz. A városi tanácsnak mint a helyi államhatalmi és államigazgatási szervnek irányítani, ellenőrizni, koordinálni, segíteni kell a városban működő és zömmel a városi lakosság érdekében funkcionáló különböző intézmények és vállalatok munkáját. Ehhez azonban csak a hatalmi funk-
