Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

Bevezetésként

cióból származó kényszer- és tömegszervezeti eszközei vannak. Gazdaságilag nincs kapcsolat e szervek és a tanács között. A tanács gazdasági funkciói és hatásköre elszakadtak azoktól az állami feladatoktól, melyeknek megoldásában a tanácsnak közre kellene működni. Akkor tehát, amikor vizsgáljuk a tanács gazdasági önállóságának problematikáját, akkor vizsgálatunk objektíven nem terjedhet ki a városi feladatokhoz kötődő gazdálkodás egészére, hanem csak arra, ami költségvetésileg és gazdaságilag is a városi tanács irányítása alá tartozik. A felhozott indokok ellenére néhány vonatkozásban mégis ki kell lépni a városi gazdaság keretéből, mert enélkül a helyzet nem tekinthető át. A megyei jogú városi tanácsok gazdasági önállóságáról általában Elöljáróban tisztázni kell, hogy — elvileg — mit kell érteni a városi tanács gazdasági önállóságának fogalmán. Nyilvánvaló, hogy sem a tanácsok, sem más szervek gazdasági önállósága nem cél, hanem eszköz. Ennek összhangban kell lennie azzal a funkcióval, amit az illető szervezetnek —• jelen esetben egy megyei jogú városi tanácsnak — el kell látnia. A funkció és az önállóság, a célok és az eszközök harmonikus egységére van szükség. A tanácsoknál a funkció bizonyos feladatok megoldására irányuló tevékenységet, hatáskört jelent. Funkcionálni, feladatokat ellátni, célokat megvalósítani csak az ezekhez szükséges eszközök birtokában lehet. Egy megyei jogú városi tanács területi hatáskörrel rendelkező olyan államhatalmi és államigazgatási szervezet, amelynek különböző jogszabályokkal lerögzített hatásköre, feladata van. Nem teheti tehát -mérlegelés tárgyává, hogy ezt vagy azt a feladatot ellátja, megvalósítja-e, hiszen az államszervezet organizmusában éppen az a funkciója, hogy a reá kiszabott feladatokat neki kell ellátnia és nem másnak. Ebben az állami organizmusban tervszerű munkamegosztás van. Az állami feladatok jelentős részét nem a központi, hanem a helyi állami szerveknek, köztük a megyei jogú városi tanácsoknak kell ellátni, méghozzá úgy. hogy közben a feladatok között nem válogathatnak, hiszen a feladatok rájuk nézve kényszer jellegűek, és általában olyanok, amelyek a terület lakosságának mindennapi életével a legközvetlenebbül függnek össze. Ezeket a tanácsi feladatokat általában az 1954. évi X. tv. 6. §-a az alábbiakban határozta meg: 1. „Közreműködnek a lakosság életszínvonalának állandó emelésében, gondoskodnak a jogszabályok által hatáskörükbe utalt feladatok megoldásáról, határoznak a helyi jelentőségű kérdésekben." 2. „A tanács vezeti a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet." Elfogadhatónak látszik az a megfogalmazás, hogy amennyiben a tanács, s most közelebbről egy megyei jogú városi tanács feladatait kötelezően meghatározzák, akkor gondoskodni kell azokról az eszközökről, amelyek a feladatok megvalósításának feltételei. Az eszközök rendelkezésre bocsátása több módon történhet. A meg-