Dr. Tardi Tibor: A városgazdálkodás néhány problémája a második ötéves terv időszakában (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 14. Debrecen, 1971)

Bevezetésként

rosodó jellegű. Feladataik operatívabbak, mint a megyei tanácsok feladatai. Ugyanakkor ezek a városok megyeszékhelyek is, de igazgatásilag megyéjükből ki vannak szakítva, ám kisugárzó, szívó hatásuk kiterjed a megye egész területére, sőt egyes esetekben a megye határán kívül fekvő területekre is. Ebből származik, hogy a hatáskörök megosztottak a városi és megyei tanácsok között. Gyakori, hogy a városi jellegű intézmény megyei irányítás alatt megyei feladatokat lát el, és természetesen ellátja a városban levő funkciókat is. Előfordul ez fordítva is, de vannak egymással párhuzamosan működő intézmények külön városi és külön megyei irányítás alatt. Ez viszont azzal jár, hogy a tennivalók egyeztetése és összehangolása mellett gyakoriak a véleményeltérések, s ezek végső soron nem a feladatok eredményes megoldását segítik elő. A tárcák és a tanácsok, továbbá a megyei és városi tanácsok közötti hatásköri vita nem zárult le, jelenleg is folyik. Ez viszont azzal biztat, hogy a jelenlegi állapot nem tekinthető a tanácsi önállóság végső állomásának, s hogy a jövőben az önállóság további szélesedése következik majd be. E tanulmányom Debrecen város helyzetének elemzése és a többi városra is érvényes tendenciák általánosítása, feltárása módszerével mutatja be azt, hogy milyen problémák vannak a megyei jogú városok gazdasági önállósága, költségvetési gazdálkodása terén az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérést megelőző időszakban. A gazdaságirányítási rendszer tanácsra vonatkozó intézkedései ismertek. Tanácsi körökben nagy várakozás előzte meg ezek nyilvánosságra hozatalát. Az a remény volt általános, hogy az új gazdasági mechanizmus oldja meg azokat az ellentmondásokat, melyek megoldásáért a tanácsok eddig is harcoltak. Jogos a kérdés: mit old meg a tanácsok elképzeléseiből a mechanizmus? Erre a kérdésre úgy lehet válaszolni, ha feltárjuk a direkt irányítási rendszer pozitív és negatív vonásait, s azokat hasonlítjuk össze az eddig meghozott intézkedésekkel, az azoktól várt hatásokkal. Most még nem lehet általános érvényű tapasztalatok alapján beszélni. Az eltelt négy hónap mérlege azt mutatja, hogy sok minden megoldódott, illetve ahogyan a mechanizmus elvei gyakorlatilag megvalósulnak, évek múltán nagyon sok probléma megoldódik. Látjuk azonban azt is. hogy továbbra is maradtak megoldatlan kérdések, amelyeknek feltárása fontos feladatunk. A városi intézményhálózat áttekintése Adottságok Debrecen, a megyei jogú városok egyike, több mint 600 éves város. A városiasodásban, a városi politikában nagy hagyományokkal, szép eredményekkel rendelkezik. A lakosság száma ugrásszerűen növekszik. A legutóbbi népszámláláskor a város lakóinak száma csaknem 150 000 fő volt. Naponként közel 30 000 ember jár be dolgozni a várost környező falvakból. Reálisnak látszik tehát az a helyi elképzelés, hogy a századfordulóra Debrecen lakosainak száma 200 000 lesz, és a város Budapest egyik ellenpc>lusává fejlődik.