Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

A szántóterület növekedésével emelkedett a termesztett növények mennyisége., ezen belül is a gabonafélék aránya. Teljesen megbízható terméseredményekkel nem rendelkezünk ebből a periódusból. Csupán 1776, illetve 1777-ből áll rendelkezésre egy, a városgazda által vezetett dézsmalajstrom a szegegyházi bérelt földön termelt gabona- és takarmánynövényekről. A kimutatás a dézsmaszedők által évente egy összegben begyűjtött termés mennyiségét tartalmazza, természetesen mindenkor egy-egy gazda össztermését is feljegyezve. A szegegyházi prédiális puszta kb. 1500 holdnyi művelés alatt álló részén termett:

23 Búza Rozs Árpa köböl köböl véka kb. 23 liter 1776 kb. 2 000 kb.10 279 kb. 1 164 1777 2 352 8 200 847 Rendkívül jelentősek a bérelt pusztáik termelési mutatói, mert a XVII. század első éveitől kezdve szinte a század végéig — a legelőfeltörések meggyorsulásáig — a termeivények mintegy 50%-a innen került ki.

2,1 Az egész lakosság évi gabonatermelése a Szegegyházán termettnek kb. a kétszerese lehetett (kb. 20 000 köböl rozs és kb. 3000 köböl búza). Eszerint az adatokból megállapítható, hogy Dorogon a gabonanövények holdankénti (1000 négyszögöl) terméseredménye, a vetőmagot leszámítva tisztán kb. 5 köböl lehetett. Sajnos, ezekből az adatokból teljesen pontosan nem tudjuk mégsem kiszámítani a település gabona és árpa termelésének mennyiségét; a többi takarmánynövény esetében pedig még ennyi viszonyítási alappal sem rendelkezünk. A gabonatermés, ahogyan a városgazda számadásai mutatják, a XVIII. század utolsó felében nem fedezte mindig a lakosság kenyérszükségletét. Nagyon gyakran kénytelen a város vezetősége gabonát vásárolni, hogy az éhínséget elkerüljék. Sőt egy-egy esetben ősszel, vetnivaló búzát is vásárolnak.

2

'

1 A hiányzó gabonát a közeli földesúri uradalmakból vagy Tokaj ill. Debrecen vásárain szerzik be. Meg kell azonban állapítani, hogy a lakosság belső tartalékból való ellátásában nagyfokú bizonytalanság figyelhető meg. 1800-ban már, a téli évszak végén, koratavasszal is képes árubaboosátani a város a debreceni piacon 800 köböl gabonát; 1 köböl 1 Rfrt. 32 kr

1

'. Végeredményben azt állapíthatjuk meg hogy a növénytermesztést komoly megpróbáltatások elé állította a megnövekedett népesség fokozódó igénye. A betelepülés ütemétől függően hol vásárolni volt kénytelen kenyérgabonát, hol pedig piacra küldhető felesleggel rendelkezett Dorog. Az 1780-as években a búza, rozs, árpa és tengeri mellett a közbirtokossági jegyzőkönyvekben említés esik még len-, kender- és dohány termesztéséről is. A megművelt földterület, az összes föld változatlan mennyisége mellett, egy évszázad alatt 1720 és 1843 között 2393,5 holdról 12801 kh-ra növekedett.

26 A dorogi határ 1843-ban 16631 kh 1463 öl volt, ebből a belső fundus 431 kh 800 öl. A szántóföldet négy járásra osztották — Görögkúti, Kilinkúti, Zajgatói és Gyúlási járás — melyeknek kiterjedése nagyjából azonos volt. A dorogi határnak nagy összefüggő részét a 6813 kh 879 öl szántó, az 5987 kh 1409 öl Szállásföld és a külön járást alkotó 3331 kh 992 öl legelő képezte. A határ hosszú és keskeny formája miatt keresztül-ikasul vezető utak nagyon sok helyet elfoglaltak, 67 kh 585 ölet. B5