Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
III. Politikai szervezet
község központjának kialakulása, amely egyben méltóan reprezentálja a nagyközséggé előretört települést. A községpolitikai terv jelentős részét a községfejlesztés képezte, melynek megvalósításában a község lakosságának kollektív erőfeszítése is kifejezésre jutott. A III. ötéves terv az élet minden területére kiterjedően kívánta a lakosságnak azokat a vívmányokat megadni, amelyek egy szocialista nagyközség méltó jellemvonásai. A terv végrehajtása rendkívül széleskörű társadalmi összefogást igényelt, a helyben működő gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek részéről. Az természetes, hogy mindezeknek velejárója volt a községi tanácsnak magasabb szintű gazdasági szervezőtevékenysége. A községi tanács tagjai a dolgozók bizalmára és együttműködésre építve érezték a felelősséget a III. ötéves terv időszakára kitűzött fejlesztési feladatokért, amelyeknek megoldása érdekében mindent megtettek. A III. ötéves terv időszakára készített községpolitikai terv egyben meghatározta a Tanács feladatát 1966-tól 1970. december 31-ig. A III. ötéves terv egybeesik a tanácsciklus időszakával is, így kellően lehet értékelni a helyi Tanács tevékenységét a község társadalmi, gazdasági életének fejlesztése érdekében kifejtett munka lemérésével. 1967. március 22-én_került sor a tanácstagok és az országgyűlési képviselők választására. Ezt megelőzően Kállai Gyula miniszterelnök tartott nagygyűlést március 3-án. A választáskor 60 községi, 6 járási, 2 megyei tanácstagot választottak. A választási törvény értelmében a községi választókerületek csökkentésére került sor, ezért a tanácstagok száma is 15 fővel csökkent. Az országgyűlési képviselőt Hajdúnánás város és Hajdúvid községgel közösen választották Varga Sándor személyében. A tanácstagi választásokat követően 1967. március 28-án volt a Községi Tanács alakuló ülése. Az alakuló tanácsülésen az alant felsorolt és megválasztott tatácstagok képviselték községük lakosságát. Terebessy László pedagógus, Debreceni György alkalmazott, Szolyka István nyugdíjas, Nagy György alkalmazott, dr. Kocsis Miklós alkalmazott, Juhász Lászlóné könyvelő, Soós András állami gazdasági dolgozó, Kozák János technikus, Pocsai Julianna munkás, Fehérvári Sándor alkalmazott, Juhász Jánosné nyugdíjas, Rumos Antal munkás, Gurbán Imre alkalmazott, Kozma Mihály isk. igazgató, Kalapos János pedagógus, Fige Bálint alkalmazott, Balogh István postahivatal vezető, Székely Petemé munkás, Kocsis Antal alkalmazott, Papp György alkalmazott, Némeczki János alkalmazott, Szűcs Károly kisiparos, Vass Mihály alkalmazott, Kujbus Mihály férfiszabó, Szőke György ktsz-elnök, Tóth Endre tsz-tag, Barna Sándor ktsz-dolgozó, Fekete János tsz-tag, Gombos Antalné tsz-tag, i f j. Papp Mihály könyvelő, Fodor Antalné munkás, K. Orosz György tsz-tag, dr. Ortutay Miklós állatorvos, Koszta Jánosné konyhai alkalmazott, B. Papp György isk. igazgató, Simon Sándorné munkás, Négyesi Ferencné háztartásbeli, Szilágyi Antal munkás, Petrus János nyugdíjas, Csetreki Antal MÁV-alkalmazott, Hadházy György alkalmazott, Oláh Károly kereskedő, Zováth Sándor kőműves, dr. Tóth Ferenc orvos, Bódi Imréné körzeti betegápoló, Oláh István tsz-tag, Veress Péter alkalmazott, Kalapos Ilona könyvelő, Fejér Pál alkalmazott, Szalóki Sándor tsz-tag, Szegedi István tsz-tag, Görögj] Mihály tsz-tag, Ancsán Mihály nyugdíjas, Oláh László tsz-tag, Fodor János tsz-tag, Fehérvári Miklós tsz-tag, Posta György tsz-tag, Pálóczi Miklós tsz-tag, Tóth Pál tsz-tag, és Pocsai László pedagógus. Az alakuló tanácsülésen a Hazafias Népfront Községi Bizottságának javaslata alapján a Tanács saját soraiból 9 tagú Végrehajtó Bizottságot választott. A Végrehajtó Bizottság tagjai lettek: dr. Kocsis Miklós, Vass Mihály, Papp György,
