Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

Fige Bálint, Oláh István, Kalapos János, Simon Sándorné, Szalóki Sándor és Görögh Mihály. A Végrehajtó Bizottság saját soraiból megválasztotta a V. B. függetlenített vezetőit, név szerint vb-elnöknek dr. Kocsis Miklóst, elnökhelyettesnek Vass Mihályt, és vb-titkárnak Papp Györgyöt. A Tanács négy állandó bizottságot választott. Az állandó bizottságok összetételében és létszámában változás következett be a korábbi tanácsciklushoz viszonyítva. A megválasztott állandó bizottságok összetett feladatok ellenőrzésére és javaslattételre alkalmasak voltak. Az Állandó Bizottság személyi összetételénél a tanácsülés figyelembe vette, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek az állandó bizottságokba. A mezőgazdasági és felvásárlási Állandó Bizottságnak 7 tagja volt, a községpolitikai Állandó Bizottságnak 9, míg a művelődési Állandó Bizottságnak és az egészségügyi Állandó Bizottságnak 5—5 tagja lett. A községi tanács 1967. évben a félévenként elkészített munkaterv alapján végezte tevékenységét. Ebben az évben megjelent a 2007 1967. Korm. sz. határozat, mely lehetővé tette, hogy a községekben kéthavonként tartsanak tanácsülést. A határozat megjelenése és annak gyakorlati végrehajtása olyan jelentőséggel bírt, hogy a Végrehajtó Bizottság a tanácsülés elé kerülő napirendi pontokat nagyobb gondossággal tudta előkészíteni. Általános megállapításként leszögezhetjük, hogy a kormányhatározat kedvezően hatott a községi tanács munkájára, mert a testületi ülések helyesebb előkészítése biztosította azok színvonalának emelését, politikai hatékonyságának fokozását és a tanácstagok aktivitásának növekedését. A tanácstagoknak 1967. évben mintegy 80,5%-a jelent meg az üléseken és jellemző a tárgyalások élénkségére, hogy átlag 9 tanácstag mondotta el véleményét, észrevételeit az előterjesztett napirendi pontok felett. A tanácsüléseken kívül valamennyi tanácstag megtartotta választókerületében az éves beszámolóját. A tanács bizottságai csak az 1967. év második felében kezdték meg tevéken vségüket, mivel az alakuló ülés áprilisban volt. A második félévre az állandó bizottságoknak már kialakított munkatervük volt, s annak alapján végezték ellenőrző feladataikat. Az év folyamán 6 ízben tartottak ellenőrzést, melvek hozzájárultak a tanács alá nem rendelt gazdasági szerveknél tapasztalt hiányosságok megszüntetéséhez is. A ITT. ötéves terv időszakára készített községpolitikai elgondolások végrehajtása feltételezte a községi tanács alá nem rendelt szervekkel való együttműködés magasabb színvonalának kialakítását. Az 1967. évi munkaterv végrehajtásából megállapítható, hogy a községi tanács ezt a feladatot magas szinten végezte el. Ez évben a tanács alá nem rendelt szervekkel való kapcsolat elmélyítésénél kettős módszer érvénvesült. Az egvik a tanácstörvényből adódik, amely előírja, hogy alkalomszerűen, illetve negvedévenként a szervek vezetőit koordinációs megbeszélésre h.íviák össze a lényegesebb teendők megállapítása oéliából. A másik módszernek jelentősége abban mutatkozott meg, hogy azokat a vezetőket, akik a tanács és a vb-üléseken nem adnak tájékoztatót a gazdasági egységről, azokat a tisztségviselőket külön számoltatlak be. Ennek a kettős irányban érvénvesülő munkamódszernek tulajdonítható, hogy a községi tanács naprakész állapotban át fudia tekinteni területének minden problémáját és ahol szükséges volt, ott biztosíthatta a feladatok megoldásához a kellő segítséget. À végrehajtó bizottság 1967-ben, mint általános hatáskörű áll^míwazíT^tá^i szerv, 41 önálló napirendi pontot tárgyalt. Ezek között kiemelkedett a tcrmelő-