Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

községben több mint 5 millió forint befektetési költséggel megépítették a vízműtelepet és a 16 km hosszú vízhálózatot. A vízmű megépítésével lehetőség nyílott arra, hogy a község lakosságának nagy többsége a vezetékes vízhálózatból elégítse ki ivóvíz szükségletét. A vízmű építésével párhuzamosan továbbfejlesztették a községben a közvilágítást, amikor 10 km hálózat megépítését befedezték. A hálózat fejlesztésével együtt elvégezték a korszerűsítést is. Erre az időszakra esik 8 km járdaépítés és felújítás is. Állami beruházásból több mint 4 millió forint felhasználásával korszerűsítették a Fehértói-út és a Nánási köves utakat, ezzel párhuzamosan szélesítették a Lenin, valamint a Tokaji utat. A tanácsciklusban építették meg a gázcseretelepet és ezzel lehetőség nyílott arra, hogy a község lakossága helyben cserélje ki gázpalackjait. A lakosság jobb ellátását szolgálták azok a kisebb beruházások, amelyeket a tanács ez időben a piactér felújításánál, a vásártér körülkerítésénél és a földutak karbantartásánál végzett. A lakosság egészségügyi helyzetének javítása érdekében létrehoztak egy fogszakorvosi rendelőt; több mint 180 000,— Ft értékben orvosi lakást vásároltak annak érdekében, hogy a községben az orvosi létszámot növelni tudják. Javultak a községben az alapvető művelődési intézmények tárgyi feltételei is. A községfejlesztési alap felhasználásával megépítettek egy új könyvtárat, ahol felnőtt és ifjúsági olvasótermet is biztosítottak. A könyvtár építésének költsége kb. 600 000,— Ft volt. A felsorolt beruházások mellett javult a községben a lakosság ipari-, javítóés szolgáltató ellátása is. A tanácsciklus négy évében több mint 1 millió forint beruházással 14 szolgáltatói részleg került szervezésre a Vegyes Ktsz-nél. E tanácsciklusban emelkedett az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalom is, amely a ciklus utolsó évében 4390,— Ft volt. A kereskedelmi egységek számszerűleg is emelkedtek. 1963-tól 1967-ig igen nagy fejlődést mutat a község lakáskultúrája, hiszen a jelzett időszakban több mint 150 új lakás épült, valamint 300 lakás felújításra került. A lakáskultúra ilyen irányú fejlődése fényesen tanúsítja, hogy a községben élő lakosok reáljövedelme és életszínvonala emelkedett. Az életszínvonal emelkedését bizonyítja még az is, hogy a községben ebben az időben már 150 db televízió és több mint 1600 rádió előfizető volt. Ha a népművelési munkában ez nem is jelent teljes megoldást, minden esetben eredményként értékelhető. A tanácsciklus utolsó két évében, tehát 1965 66-ban jelentős fejlődés következett be a termelőszövetkezetek gazdasági életében is. A gazdasági megerősödéssel párhuzamosan javult a tagok életszínvonala, amelyet az egy dolgozó-tagra iutó részesedés alapján lehet lemérni. 1966-ban az ilyen részesedés már 12 000— 13 000 Ft volt. A gazdaságszervező tevékenység mellett igen jelentős helyet foglalt el a lakosság művelődési színvonalának emelése. A felnőtt lakosság továbbképzését megszervezték, részben a dolgozók iskoláinak útján, részben pedig a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályával. Négy éven át több mint 90 fő végezte el a középiskolát. A tanács és a végrehajtó bizottság gondoskodott arról, hogy az alsófokú oktatási intézményeknél érvényt szerezzen az 1961. évi III. törvényben meghatározott alapelveknek. A községi tanács ebben a ciklusban két tanácsi rendeletet alkotott. Az 1/1963.