Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
III. Politikai szervezet
számú rendelet a község központjának rendezési tervét foglalta magában, míg a 2 1963. számú a közterületek hasznosításáról szólt. Az 1963. augusztus 29-i tanácsülésen létrehozták a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságot 10 taggal. Ennek feladataként jelölték meg a községben levő szórakozóhelyek rendszeres ellenőrzését s azt, hogy ahol fiatalkorúakat találnak, ott az egység vezetőjét figyelmeztessék, egyúttal a fiatalok szüleit a gyermek ma j gatartásáról értesítsék. Az 1963. évben az állandó bizottságok számát emelték, miután egy családi ünnepségeket szervező állandó bizottságot létrehoztak 5 taggal. A fenti két aktusból is kitűnik, hogy a tanács munkájában mindinkább előtérbe kerültek a társadalmi erők aktivitásának lehetőségei. 1964. június 25-én a tanácsülés az értelmiségi dolgozók helyzetével összefüggő kérdéseket tárgyalta. Az anyag arról tájékoztatott, hogy a község értelmisége milyen segítséget nyújtott a mezőgazdaság átszervezéséhez, majd megszilárdításához. Külön értékelte a tanácsülés azt a munkát, amit az értelmiségi dolgozók a lakosság társadalmi szemléletének és világnézeti állásfoglalásának helyes formálása érdekében végeztek. A jelentés az értelmiségiek élet- és munkakörülményeivel is foglalkozott, megállapítva, hogy a lehetőségekhez képest a munka végzéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítva vannak. Hasonló megállapítást szűrtek le a lakásviszonyok értékelésénél is. Az 1965. október 28-i tanácsülésen az oktatási idényre vonatkozó népművelési tervet tárgyalták meg, amely egyben a hároméves időszak főbb feladatait is tartalmazta. A községi tanács 1966 novemberében elkészítette a harmadik ötéves tervidő számára az egységes községpolitikai tervet. Ebben az állami célkitűzések, valón; int a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális követelmények kifejezésre jutottak oly módon, hogy azoknak összhangját a tanács biztosítani igyekezett. Mindezek széleskörű társadalmi tevékenységet igényeltek a helyi államhatalmi, államigazgatási, társadalmi és gazdasági szervektől egyaránt. A községpolitikai terv elkészítésénél figyelembe vették a települési viszonyokat, az ilyen irányú fejlesztési lehetőségeket, a lakosság kommunális szolgáltatásokra irányuló igényét, a kulturális ellátottság bővítését, valamint az alapvető termelési ágaknak: az iparnak és a mezőgazdaságnak fejlesztését. Ezzel a községi tanács azt kívánta elérni, hogy a lakosság magáénak érezze a helyi államhatalmi intézkedéseket, és vegye észre, hogy a tanács a dolgozók kulturáltabb életkörülményeinek megteremtéséért, a szükségletek kielégítéséért, a lakosság gazdasági jólétének fejlesztéséért mindent megtesz. A községpolitikai terv alapvető koncepciója a községrendezésben jutott kifejezésre. Elkészítésének időszakában már egy elfogadott rendezési terv volt ismeretes, de azt a megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok immár időszerűtlenné tették, ezért újnak a kidolgozása vált szükségessé. A III. ötéves terv időszakában a községrendezés vonatkozásában alapvető feladatként jelentkezett a község központjának kialakítása. Ennr-k érdekében az ott levő teret funkcionálisan is a község központjává kellett tenni. E cél eléréséhez érvényesíteni kívánták azt a szempontot, hogy a meglevő tér jelenlegi zárt és nvugodt hangulata továbbra is megmaradjon, tehát a tér déli oldalán levő üzletsort fel kell újítani, a keleti oldalon fekvő lakások lebontásával, az így nyert üres telken pedig társasházat és üzletházat kell építeni, míg az északi oldalon a kultúrházat kell elhelyezni. Feladat volt az is, hogy a tér parkosításával egyidejűleg megoldható legyen a Lenin utca parkosítása is. A feladatok végrehajtásával a tervidőszakban várható a
