Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
III. Politikai szervezet
totta az 1963. évi tanácsi- és végrehajtó bizottsági munkaterveket, melyeket a tanácsülés 1963. április 25-én elfogadott. A tanács munkájára 1963. évben az volt a jellemző, hogy a mezőgazdaság átszervezéséből adódó kötelezettségeket központi feladatként állít >a be és biztosítsa a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megszilárdítását. Emellett gondoskodni kellett arról, hogy a költségvetésben és a községfcjlesztési tervben megállapított létesítmények kivitelezésére sor kerüljön. Fontos feladat volt az, hogy a testületi szervek munkájának színvonalát javítani lehessen, aminek feltételeként mutatkozott egy-egy beszámoló elkészítésének körültekintőbb megalapozása azáltal, hogy a társadalmi közreműködést fokozni kellett. A testületi határozatok szabják meg a feladatokat a tanács alá nem rendelt gazdasági szervek irányában is. A munkaterv főbb szempontjai alapján végezte a tanács és a végrehajtó bizottság az 1963. évi munkáját. A tanács három esetben tárgyalta a termelőszövetkezetek működésével kapcsolatos kérdéseket. A végrehajtó bizottság tíz esetben foglalkozott mezőgazdasági jellegű — ezen belül termelőszövetkezeti — kérdésekkel. A mezőgazdasági jellegű napirendi pontok számszerűsége is igazolja, hogy a tanácsnak és a végrehajtó bizottságnak 1963-ban a gazdaságszervező tevékenységen belül legjelentősebb feladatkörét a termelőszövetkezetekkel összefüggő kérdések foglalták cl. Erre azért volt szükség, mivel a termelőszövetkezetek megszilárdításának módja a községben eltérő sajátosságot mutatott a megye, illetve a járás többi termelőszövetkezeteihez viszonyítva. Ezeket a sajátosságokat azokra a társadalmi és világnézeti okokra lehetett visszavezetni, amelyek községünkben uralkodtak. A mozgalom első három évében a községben működő termelőszövetkezeteknél nem lehetett tapasztalni a megszilárdulás jeleit. Ezekben az években a termelőszövetkezetekben évenként változott a vezetés, a tagok között uralkodóvá lett a bizonytalanság és a szervezetlenség következtében elhanyagolták a közös munkát. A tanács és a végrehajtó bizottság felismerte a helyzet tarthatatlanságát és 1963. évben több kihelyezett vb-ülést tartott a termelőszövetkezetnél. A kihelyezett vb-üléjekre a termelőszövetkezet igazgatósági tagiait is meghívták, ahol konkrétan értékelték az adott termelőszövetkezet gazdasági helyzetét. Annak ellenére, hogy a tanács, mint a helyi államhatalmi szerv a szükséges intézkedéseket a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében megtette 1963ban mégsem következett be a várt eredmény, aminek következménve lett, hogy a következő években is egyik legfontosabb teendő maradt a termelőszövetkezetek erősítése érdekében végzett munka. A tanács gazdaságszervező tevékenységében jelentős helyet foglalt cl a költségvetés a községfejlesztési feladatok végrehajtása. Ennek jelentőségét növelte az is, hogy 1963-tól a tanácsciklus végéig mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap összegszerűen állandóan emelkedett. Addig, míg 1963-ban a községi tanács költségvetési szinten 2.573.000 Ft-tal gazdálkodott, addig 1966. évben ez az összeg 3 015 000 Ft-ra nőtt. A községfejlesztést alap hasonló emelkedést mutat a tanácsciklus négy évében. A költségvetési és_ községfejlesztési alap növekedése lehetővé tette, hogy a községben olyan jelentős beruházásokra, mint a vízmű építésére, villanyhálózat fejlesztésére sor kerüljön. Erre az időszakra esik a községben a vízmű-telep, a hidroglóbusz és a vízhálózat megépítése. A tanácsciklus utolsó három évében a
