Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után a helyzet községünkben is rövid időn belül konszolidálódott és a tanácsi munkában újból megindult a normális élet. 1956. decemberében ismét a korábbi tanács ülésezett, megtárgyalva az ellenforradalmi események után jelentkező feladatokat. Az ország politikai vezetésében bekövetkezett változások, a személyi kultusz torzításainak folyamatos felszámolása, a Magyar Szocialista Munkáspárt előremutató társadalompolitikai irányelveinek hatása egyaránt szerepet játszottak abban, hogy 1957. évben a községi tanács tevékenysége mind kiegyensúlyozottabbá vált ós egyre jobban megvalósíthatta az MSZMP Politikai Bizottsága 1957. évben hozott azt a határozatát, amely a tanácsok pártirányítását dolgozta ki. A tanácsok tekintélyét és befolyását azok az intézkedések is elősegítették, amelyek a begyűjtési rendszer eltörlésével, továbbá az államigazgatási eljárás szabályainak bevezetésével összefüggésben állottak. Erre a mozzanatra mutat az 1958. január 26-i tanácsülés, amely az elmúlt év munkáját értékelve megállapította, hogy az 1957. évben 12 alkalommal megtartott tanácsülésen a tagoknak mintegy 75—80%-a jelent meg; ugyanezt állapította meg az állandó bizottságok munkájáról is. A községi tanácsnak 1957. évben legnagyobb feladata a község politikai célok megvalósítása volt. Az ilyen irányú célkitűzéseket sikeresen megoldották, pl. több mint 5,8 km járdát építettek a belterületen, felújították a fürdőt, előkészítették a. kultúrház építését az ott levő épület szanálásával, fogalkoztak az egészségügy fejlesztésével, az oktatásüggyel. Értékelték a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos eredményeket, megállapítva, hogy az átszervezés vontatottabban haladt, s nagyobb politikai felvilágosításra van szükség. Az 1957. évi eredmények és hiányosságok öntudatos értékelése egyben lehetőséget adott az 1958. évi teendők körvonalazására. 1958-ban a tanácsülés áprilisban tárgyalta a községfejlesztési tervet, amely a kultúrház építésének megkezdését írta elő, de szabályozta a közkutak számának bővítését, a Böszörményi út portalanítását, a község belterületén levő utcákon a járdák további kiépítését is. Ez a tanácsülés egy hat főből álló bizottságot választott azzal a feladattal, hogy minden esetben tartsanak helyszíni vizsgálatot a községi fejlesztési tervbe felveendő feladatok ütemezéséről. Ez a határozat már kifejezetten előremutató és tervszerű politikai koncepció Jegyében született meg. A V. B. ebben az időben is, mint általános hatáskörű államigazgatási szerv látta el feladatát. Több alkalommal tárgyalták a tanács alá nem rendelt gazdasági üzemek munkáját, miközben beszámoltatták többek között a Vegyes KTSZ elnökét, a Földművesszövetkezet igazgatóságát, a termelőszövetkezetek elnökeit. Emellett a V. B. olyan kérdésekben is döntött, mint a kórházápolási költségek elengedése, a fakitermelés engedélyezése, az iparjogosítványok, adótörlések stb. Általános tényként rögzíthető, hogy a tanács munkája az ellenforradalom leverése után javult és mindinkább biztosította a helyi államhatalmi feladatból eredő gazdasági és társadalmi élet követelményeinek összehangolását. A tanácstagok mandátuma 1958-ban lejárt, ezért újabb választást kellett kiírni. Az új tanácstagi választás 1958. november 16-án történt meg. E választás a korábbiaktól abban tért el, hogy ugyanezen a napon kellett megválasztani az országgyűlési képviselőket is. A választás azonos névjegyzék alapján történt, azonos szavazókörökben. A jelölés az 1954. évi választásokhoz hasonlóan történt. E napon ismét 75 tanácstag került a községi tanácsba. A tanácstagok összehívására 1958. december 7-én került sor, amikor megválasztották a különböző bizottságokat, többek között a 11 tagú végrehajtó bizottságot is. A V. B. tagjai André Károly, Ancsán Mihály, Koszta Sándor, Szalóki