Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

Sándor, Munkácsi Katalin, Urgyán Antal, Buttyán Sándor, Becz Péter, Csongár István, Imre Mihály és Csongár József lettek. A V. B. saját soraiból megválasztotta elnökké André Károlyt, elnökhelyettessé Ancsán Mihályt és vb-titkárrá Koszta Sándort. A tanács hat állandó bizottságot választott meg 5—5 taggal, ezek az egészségügyi, oktatási és közművelődési, mezőgazdasági, községfejlesztési, pénzügyi, ipari ós kereskedelmi állandó bizottságok. A községi tanács tevékenysége ebben a ciklusban már kifejezésre juttatta az ország politikai egységét, s a mind erőteljesebb követelményt az alkotó munka fokozására. Erre az időszakra esik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, és egyre fokozottabban előtérbe került a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális igényének jobb kielégítése. A községi tanács a négy év folyamán havonként tartott ülést. Mint a község államhatalmi szerve az alkotmányból eredő kötelezettségeinek igyekezett eleget tenni, amikor fokozta általános irányító és ellenőrző szerepét a község állami, gazdasági és társadalmi életében. A tanácsi munka eredményessége e téren pozitív volt. Kedvezően alakult a tanácstagok választókerületi tevékenysége is, amivel minőségileg javult a tanács tömegszervező munkája. A bizottságok munkáját illetően megállapítható, hogy különösen a mezőgazdasági, egészségügyi és a pénzügyi állandó bizottságok nyújtottak sok segítséget javaslataikkal munkájához. Az állandó bizottságok mellett egy-egy bonyolultabb feladat megvizsgálására, vagy végrehajtására esetenként a tanács ideiglenes bizottságot hozott létre. Ilyen jellegű ideiglenes bizottság vizsgálta meg pl. a törpe vízmű építésének lehetőségeit. Határozottabbá vált a végrehajtó bizottság szervező, ellenőrző és irányító tevékenysége is, mivel az egyedi igazgatási feladatok mellett olyan jelentős kérdésekkel is foglalkozott, mint a község közegészségügyi helyzetének alakulása, a közrend és közbiztonság helyzete, a lakosság ivóvíz ellátása, de minden olyan kérdés, amely a község további fejlődését szolgálta. Az ország fejlődésének gyorsabb üteme a tanács és a végrehajtó bizottság számára is legjelentősebb feladatként a mezőgazdaság szocialista átszervezését tűzte ki. Ez a munka 1960 decemberében vette kezdetét és 1961 januárjában fejeződött be. Az átszervezés tényével a községben a meglevő két termelőszövetkezet mellett még három új termelőszövetkezet alakult, Bocskai, Petőfi és Rákóczi néven. A termelőszövetkezetek létrejöttével új feladatként jelentkezett a tanácsi munkában azok megszilárdítása és továbbfejlesztése. Természetes, hogy ez a követelmény hosszú folyamat során valósulhatott meg, mivel az első években valamennyi termelőszövetkezet mérleghiánnyal zárt. A községi tanács igyekezett részükre kellő segítséget nyújtani ahhoz, hogy a kezdeti nehézségeket le tudják küzdeni, ami részben az objektív feltételek megteremtésében, és a szubjektív igények biztosításában jutott kifejezésre. Az előbbi lényegét az állami támogatás, az utóbbiét a vezetőkáderek kiválasztása jelentette. A termelőszövetkezetek megszilárdulása mellett igen jelentős feladatként jelentkezett a költségvetési és a községfejlesztési tervek végrehajtása. Ebben a tanácsciklusban a költségvetés és a községfejlesztés volumene emelkedett, ami lehetővé tette — a fedezeti források koncentrálása révén — több mint 15 km-es villanyhálózat bővítését, több mint 10 km járda építését, illetve felújítását. Közel 1 millió forintos költséggel megépült az 50 férőhelyes új óvoda, szolgálati lakással, a Méntelep utcán.