Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

1953. évben megtartott tanácsülések Jegyzőkönyvei tanúskodnak. Ebben az időben mind jobban előtérbe került a gazdaságszervező tevékenység, többek között 1953. március 22-én elfogadták a község 1953. évi egységes fejlesztési tervét. A gazdaságszervező tevékenység mellett a tanácsülés 1953. május 9-én már olyan jelentős napirendi ponttal is foglalkozott, mint a népművelés és az oktatás. Ezzel kapcsolatban igen jelentős határozat született, amely kimondta a tanácstagok személyes közreműködését az iskolalátogatások szorgalmazása érdekében. 1953-ban a tanács — tagjai sorából — 8 állandó bizottságot hozott létre, amivel a tényleges várospolitikai munka társadalmi alapjait szélesítette. A tanács munkájának megjavítására irányuló törekvések mellett a gazdaságszervező tevékenységen belül továbbra is a begyűjtési tervek teljesítése, valamint az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzése állt előtérben. Ezt bizonyítja az 1953. október 18-án megtartott tanácsülés is, amely a begyűjtési terv teljesítésének alakulásával foglalkozott. A tanácsülésen a tanácstagság vállalta, hogy a község az éves begyűjtési tervet október 25-ig teljesíteni fogja. Ezen a tanácsülésen tárgyalták az őszi mezőgazdasági munkák állását, különös tekintettel az őszi kalászosok időben történő elvégzésére. 1954. évben a korábbinál erőteljesebben bontakozott ki a tanácsok önállósága. Ezzel párhuzamosan egyre inkább foglalkoztak a helyi gazdasági és társadalmi kérdésekkel, többek között a költségvetéssel, a jövedelmek fokozásának lehetőségeivel, a különböző beruházásokkal. Külön szerepelt a kultúrház megépítéséhez szükséges beruházási összeg biztosítása 800.000 Ft értékben. Nyilvánvaló, hogy az ilyen napirendi pont részletes taglalása a szocialista művelődéspolitika kívánságait óhajtotta kifejezésre juttatni olyan ügyekben, amelyekről az előtt csak magasabb szintű államigazgatási szervek döntöttek. Ugyanez évben, június 10-én a tanácsülés sokrétű társadalmi munkát vállalt, és azt a tanácstagok külön-külön teljesítették, amikor a piactér áthelyezéséről volt szó. Az 1954. október 24-én tartott tanácsülés az addig végzett munkának mintegy összefoglalását nyújtotta. Megállapították, hogy a helyi tanács hozzájárult a szocialista gazdasági alapok megszilárdulásához a községben, sőt azok továbbfejlesztését is elősegítette. Kiemelték az olyan jelentős feladatokat mint a lakosság sorában 426 személy részére házhely biztosítása, vagy a szocialista termelési viszonyok megerősödése, a korábban létrejött termelőszövetkezet sikeres tevékenysége kapcsán. A községben ugyanis 1948-ban alakult meg az első mezőgazdasági tsz. „Rákosi" néven, amelynek 13 alapító tagja volt, és tevékenységét 180 kh. földön kezdte. A létszám 1954-ben már 132-re nőtt, és területe 890 kh-ra ugrott. Ugyancsak 1948-ban alakult meg a „Vörös Csillag" termelőszövetkezet 17 taggal 150 kh. területen. Ez a fejlődési változás arra mutat, hogy a dolgozó parasztság körében, habár kezdetlegesen, de megindult az az erjedési folyamat, amelynek igazi érlelődése néhány évvel később bekövetkezett. A szövetkezetek mellett még kettes típusú t.sz.cs. is működött 11 taggal 85 kh. földterületen. Nagy jelentősége volt annak, hogy a községi tanács ebben a ciklusban felismerte a várospolitikai kérdések egy részét, miközben foglalkozott a lakosság kommunális ellátásának fejlesztésével, pl. a járda- és villanyhálózat kiépítésével. A szocialista gazdálkodási rend alapelveinek kezdődő érvényesülésére utal az a körülmény, hogy a községben már az egyéni kisipari termelőmunkát kezdte felváltani a szövetkezeti szektor. 1949. szeptember 1-én ugyanis megalakult a Fodrász KTSZ 5 fővel, amely a keretek bővítése révén különböző szakosztályo-