Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

tésére. A megindult akció győzelmét hirdette az a kör Imény, hogy 1944. november 27-én megszületett a helyi Nemzeti Bizottság, amely néhány nappal a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi felhívása előtt igyekezett létrehozni a forradalom új államhatalmi szervezetét. A nemzeti bizottságok megszervezésének gondolata a november 9-én Szegeden tartott nagygyűlésen hangzott el, s azóta a felszabadult országrészeken még a kormány megalakulása előtt különböző nevek alatt egymástól sokban eltérő szervezetek keltek életre. De bármennyire is eltértek egymástól, az egyetlen döntő és iránytszabó elképzelésben megegyeztek: abban, hogy a forradalom erőinek tömörítése a legfontosabb a fasizmus és az imperializmus ellen, a demokratikus Magyarország felépítéséért folyó harcban. Ez a célkitűzés vezette a hajdúdorogi első Nemzeti Bizottságot is november 27-én. A bizottság megalakulása népgyűlésen történt, amikor a község elszökött vezetőjegyzője állására Hadházi Györgyöt megválasztották, akit később képesítésnélküli volta miatt a jobboldali államigazgatási és községi szervek el akarták távolítani, de a nép baloldali többsége az 1945. július 11-i gyűlésen kitartott mellette. Egyébként az egykorú jegyzőkönyv szavai szerint „a bevonulás első napjától kezdve ő vezette a községet". A Belügyminisztérium felmentette a képesítés megszerzésének kötelezettsége alól, és jóváhagyta a másodszori választást. Az első, átmenetinek tekinthető Nemzeti Bizottság további működésének adatai ismeretlenek, de a Nemzeti Függetlenségi Front elvei alapján 1944. december 24-én már a korábban megválasztott vezetőség az új kormányprogram szellemében tartotta meg ülését. Ennek tagjai Torma Kálmán elnöklete alatt Bagdi Károly, Tóth János, Tóth Miklós, Papp Antal, Bencze Antal, Papp Sándor, Hadházi Imre, Frenkcl Imre, Róth Jeremiás, Róth Izidor voltak. Az elnök más irányú kötelezettségei miatt ez alkalommal az új elnök Hadházi György lett. E ténnyel a közigazgatás két vezető testületének, a Nemzeti Bizottságnak és az ideiglenes elöljáróságnak irányító funkciója összefonódott. A Nemzeti Bizottság újjáalakítása 1945. január 17-én történt, amikor ismét Hadházi György vezetőjegyző lett az elnök, míg alelnökké Szöllősi Gézát, jegyzővé Tóth Jánost választották meg. A Bizottság tagjai rajtuk kívül Bagdi Károly, Tasnádi Géza, Gombos István, Fejér János, Dobi Dénes, Barna György, Tréfán László, Tóth Mihály, Magyar István, Posta István, Petrus János, Fazekas Mihály lettek. Ugyanezen a napon tett javaslatot a Nemzeti Bizottság a községi képviselőtestület átalakítására oly módon, hogy a pártok küldöttei arányos számban vegyenek részt benne, összesen 55 fővel. E javaslat alapján a képviselőtestület a korábbi 40 főt túlhaladta az elöljáróság tiltakozása ellenére, s a létszámnövekedéskor hangsúlyozták, hogy a nemzeti bizottságokat rendeletek nem kötik, mert „nem a kormányhatalomtól, hanem a néptől kapják megbízatásukat". A még 1944-ben megalakult, majd 1945. februárban kormányrendelet alapján újjászervezett Nemzeti Bizottság kezdetben a kommunista tagság befolyása alatt állott, s ennek megfelelően olyan intézkedéseket javasolt, amelyek föltétlenül a földreform gondolata, a termelési bizottságok megalakítása, a népi bizottság szervezése, az igazolások végrehajtása, a fasiszta szemléletű közalkahnazottak eltávolítása, a Szovjetunió iránti hűség elmélyítése irányában hatottak. Ezek az eszmék minden közgyűlésre és a népi szervek minden tanácskozására jellemzők voltak. A kommunisták küzdöttek a jegyzői javadalomföldek felszámolásáért, á szegődményesek és cselédek magasabb illetményeiért, az igazságos földosztásért, a nagybirtok teljes felszámolásáért Itt is fennáltak azok az ellentétek, amelyek a hajdúvárosokat általában jellemezték, miután kevés volt a feudális jellegű nagybirtok és a szabadparaszti hajdúk jogi helyzete során szerzett ingatlanok sok eset-