Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

III. Politikai szervezet

ben a törvény szerint nem voltak feloszthatók. De a paraszti radikalizmus forra­dalmi szelleme a törvény tartalmának helyes megértésével következetesen vé­gigvitte az agrárforradalom szándékait. A földreformról szóló rendelet végrehaj­tása céljából megalakult Földigénylő Bizottság tagjai voltak: Papp Imre, Koszta Mihály, Kiss Mihály, Póka Imre, Szakái János, Nagy István, Czifra Sándor, Ma­gyar György, Orosz Miklós, Szolyka Mihály, Buda Antal, Tóth Antal, Papp Já­nos, Hegedűs Márton, Nagy Péter, Török István, Juhász Miklós, Koszta Miklós, Szolyka György. Az 1030/1945. M.E. számú rendelet a képviselőtestületi tagok kiválasztását a pártokra bízta, felhatalmazva azokat megfelelő számú tag beküldésére. Ennek alapján új választásra került sor 1945. július 11-én, amikor a képviselőtestületbe a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Nemzeti Parasztpárt, a Függetlenségi Kis­gazda, Földmunkás- és Polgári Párt részéről egyaránt 8—-8 rendes és 2—2 pót­tagot választottak, hasonló létszámot küldött be a Kisbirtokosok és Földmunkások Szakszervezete, míg az Építőmunkások Szakszervezete, a Malommunkások Szak­szervezete, 1—1 rendes és 1—1 póttaggal szerepelt. A képviselőtestület már megalakulásakor különböző bizottságokat hozott létre, amelyek egy-egy elvi állásfoglalásnak, a várospolitika döntő kérdéseinek ügyében javaslatokat tettek az elöljáróság és annak útján a képviselőtestület ülései­hez. A községi hatalom társadalmi bázisának kiszélesítésére utaló ezen bizottsá­gok hivatottak lettek volna a közigazgatáson kívül álló néphatalmi szervek funk­cióit megvalósítani, s ezzel a község lakosai részéről felmerült szélesebb körű igényeket az önkormányzati szervezeten belül kielégíteni. Az 1945. július 11-én megalakult bizottságok között megtalálható az igazoló, a jogügyi, a pénzügyi, a gazdasági, a népjóléti és közművelődésügyi bizottság, amelyet 1946-ban a szociálpolitikai bizottsággal egészítettek ki, míg az ún. óvodai felügyelő bizottság már a felszabadulás előtt is működött. A bizottságok elsősorban a közügyek széles körű propagandájában Játszottak nagyobb szerepet, s ezzel mintegy bevonták a képviselőtestületi gyűlések érdek­körebe a községi lakosság széles rétegét. A képviselőtestületi gyűléseken a Kommunista Párt minden kérdésben aktí­van vett részt, s a gyűlésen a viták kezdeményezője legtöbbször a Kommunista Párt küldötte volt. Az 1947. február 7-i gyűlésen többek között azt is kifogás tár­gyává tette, hogy a közgyűléseket megelőző tárgyalásokról a pártok képviselői hiányoznak, mert előzetesen nem kaptak értesítést. A pártok vezetői ugyanis ak­kor, ha tagjai voltak a képviselőtestületnek, minden további nélkül megjelenhet­tek, de nem minden baloldali párt vezetője volt egyben képviselőtestületi tag. A felmerült javaslatra olyan értelmű határozat született, hogy a jövőben az elöljáró­ság „A közgyűlés előtt egy előzetes értekezletre a pártok vezetőit is meghívja". Ez a körülmény lehetővé tette, hogy a napirendi pontok megismerése által, az akkor már erőteljesen fellépő jobboldali szemlélettel szemben a baloldal egységes álláspontot alakíthasson ki, és főként a kommunista program érvényesülhessen. A képviselőtestületi tárgyalások részletezése nélkül csupán azt kívánjuk ki­emelni, hogy többek között a szovjet hősök tiszteletére felállítandó emlékmű kez­deményezésének gondolata a kommunistákhoz fűződik, akik elsőként ismerték fel a proletárnemzetköziség tagadhatatlanul nagy jelentőségét, s ennek értelmé­ben többször határoztak a tanácskozások során. 1946. szeptember 24-én „Szépé­szeti Alap"-ot hoztak létre, s a szovjet emlékmű befejezésére ezt az összeget kí­vánták felhasználni. Többször szóvá tették a munkanélküliség kérdését, amely akkor eléggé erőteljesen jelentkezett. A kommunista képviselőtestületi tagok ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom