Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)
III. Politikai szervezet
ben a törvény szerint nem voltak feloszthatók. De a paraszti radikalizmus forradalmi szelleme a törvény tartalmának helyes megértésével következetesen végigvitte az agrárforradalom szándékait. A földreformról szóló rendelet végrehajtása céljából megalakult Földigénylő Bizottság tagjai voltak: Papp Imre, Koszta Mihály, Kiss Mihály, Póka Imre, Szakái János, Nagy István, Czifra Sándor, Magyar György, Orosz Miklós, Szolyka Mihály, Buda Antal, Tóth Antal, Papp János, Hegedűs Márton, Nagy Péter, Török István, Juhász Miklós, Koszta Miklós, Szolyka György. Az 1030/1945. M.E. számú rendelet a képviselőtestületi tagok kiválasztását a pártokra bízta, felhatalmazva azokat megfelelő számú tag beküldésére. Ennek alapján új választásra került sor 1945. július 11-én, amikor a képviselőtestületbe a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Nemzeti Parasztpárt, a Függetlenségi Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt részéről egyaránt 8—-8 rendes és 2—2 póttagot választottak, hasonló létszámot küldött be a Kisbirtokosok és Földmunkások Szakszervezete, míg az Építőmunkások Szakszervezete, a Malommunkások Szakszervezete, 1—1 rendes és 1—1 póttaggal szerepelt. A képviselőtestület már megalakulásakor különböző bizottságokat hozott létre, amelyek egy-egy elvi állásfoglalásnak, a várospolitika döntő kérdéseinek ügyében javaslatokat tettek az elöljáróság és annak útján a képviselőtestület üléseihez. A községi hatalom társadalmi bázisának kiszélesítésére utaló ezen bizottságok hivatottak lettek volna a közigazgatáson kívül álló néphatalmi szervek funkcióit megvalósítani, s ezzel a község lakosai részéről felmerült szélesebb körű igényeket az önkormányzati szervezeten belül kielégíteni. Az 1945. július 11-én megalakult bizottságok között megtalálható az igazoló, a jogügyi, a pénzügyi, a gazdasági, a népjóléti és közművelődésügyi bizottság, amelyet 1946-ban a szociálpolitikai bizottsággal egészítettek ki, míg az ún. óvodai felügyelő bizottság már a felszabadulás előtt is működött. A bizottságok elsősorban a közügyek széles körű propagandájában Játszottak nagyobb szerepet, s ezzel mintegy bevonták a képviselőtestületi gyűlések érdekkörebe a községi lakosság széles rétegét. A képviselőtestületi gyűléseken a Kommunista Párt minden kérdésben aktívan vett részt, s a gyűlésen a viták kezdeményezője legtöbbször a Kommunista Párt küldötte volt. Az 1947. február 7-i gyűlésen többek között azt is kifogás tárgyává tette, hogy a közgyűléseket megelőző tárgyalásokról a pártok képviselői hiányoznak, mert előzetesen nem kaptak értesítést. A pártok vezetői ugyanis akkor, ha tagjai voltak a képviselőtestületnek, minden további nélkül megjelenhettek, de nem minden baloldali párt vezetője volt egyben képviselőtestületi tag. A felmerült javaslatra olyan értelmű határozat született, hogy a jövőben az elöljáróság „A közgyűlés előtt egy előzetes értekezletre a pártok vezetőit is meghívja". Ez a körülmény lehetővé tette, hogy a napirendi pontok megismerése által, az akkor már erőteljesen fellépő jobboldali szemlélettel szemben a baloldal egységes álláspontot alakíthasson ki, és főként a kommunista program érvényesülhessen. A képviselőtestületi tárgyalások részletezése nélkül csupán azt kívánjuk kiemelni, hogy többek között a szovjet hősök tiszteletére felállítandó emlékmű kezdeményezésének gondolata a kommunistákhoz fűződik, akik elsőként ismerték fel a proletárnemzetköziség tagadhatatlanul nagy jelentőségét, s ennek értelmében többször határoztak a tanácskozások során. 1946. szeptember 24-én „Szépészeti Alap"-ot hoztak létre, s a szovjet emlékmű befejezésére ezt az összeget kívánták felhasználni. Többször szóvá tették a munkanélküliség kérdését, amely akkor eléggé erőteljesen jelentkezett. A kommunista képviselőtestületi tagok ál-