Komoróczy György szerk.: Hajdúdorog történeteE (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 13. Debrecen, 1971)

II. Gazdaság és társadalom a XVII-XX. században

rilís 6-ára, a nagyjószág kiverését április 24-ére határozták meg. Ez a dátum több kevesebb időjárás miatti változással mind a mai napig érvényben van, bár egy-két hetes eltolódás a jobb, vagy mostohább időjárás miatt adódhat. A legeltetést sokszor befolyásolta a szárazság, amikor a ménes, vagy gulya széthányásáról kellett a legeltetési idényben intézkedni. Kihajtás csak akikor volt ismét lehetséges, ha az időjárásban kedvező változás mutatkozott, 1866-ban a nagy szárazság idején június 3-án hozott határozat, miután a szállásföldben és a kaszá­lókon többen tilalom ellenére legeltették jószágaikat, úgy intézkedett: 19 „ménes­nek kihajtása f. hó 7-ikén határoztatik, a' Gulyának összeverését pedig a' körül­mények határozván, azon esetre ha a' jelenleg dúló szárazságot esőzés váltaná fel, a' gulya kihajtása iránti intézkedés tétele Fő Hadnagy és mező bíró megbízatnak, egyéb iránt további intézkedésig a' szállás földben a' kaszállak le etetése szigo­rúan tilalmaztatván egyéb iránt a' gát hátulsó része az úgy nevezett régi ló tilal­mas további intézkedéséig szinte tilalomba helyeztetik mi is közhírré teendő." Dorog jószdgbélyegzője 1748-ból Az 1869-ben hozott állásfoglalás nyilván az előző évi szárazsághoz hasonló időjárás miatt intézkedik: 20 „Elnökség szóval előterjeszti, hogy miután az idő­járás úgy látszik kedvezőbbre fordult, szükségesnek látná a gulya és ménesnek összevetése e folyó hó 8-ára ollyformán határoztatik el, hogy a gulyás ha a lakos­ság ökörcsordára tartozó jószágot hajtana ki, ökörcsordát is összevenni köteles, egyébiránt a gulya ménes is netalán leendő ökörcsorda az úgynevezett Gátba leend legeltetés végett hajtandó, mivégből az minden egyéb jószágra nézve tilal­masnak mondatik ki. Amennyiben pedig ez alkalommal bejelentette hogy a sze­kerek után járó szabados csikók és borjúk által a vetésekben tetemes kár és pocsé­kolás tétetik, ezennel határozatilag kimondatik, hogy semmi féle szabados jószá­got a szekerek után botsátani 1 frt. büntetés terhe alatt nem szabad."

Next

/
Oldalképek
Tartalom